A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. Függelék - 4. sz. melléklet. A nagy hőscincér (Cerambyx cerdo L.) dél-alföldi jelentőségéről

gyelemmel. Tunyogi valószínűsíthető lelőhelye valamelyik városi park, vagy a tölgydominanciájú Kása erdő. (Ez utóbbi jelenleg helyi védett­séget élvez.) Megerősítő adatunk -szisztematikus felmérések híján­nincs. A bizonyító példány gyűjtési helye és ideje: Hódmezővásárhely, 1965. V. 30. 8./ Szeged, Gaskó Béla adatai Gaskó Béla a nagy hőscincér rágásait a Makkos-erdő két idős hagyásfájában már 1976-ban megtalálta, de a faj jelenlétét csak 1981­ben tudta példányokkal is dokumentálni. Azóta újabb előfordulásról nincs tudomásunk. Az „egészségügyi" vágások valószínűleg megpecsé­telték a meglehetősen gyenge helyi populáció sorsát. Nem zárható ki a túlélés sem, de erre a kérdésre csak egy alapos felmérés adhatna vá­laszt. A Körtöltés-menti erdősáv cincérfaunáját feldolgozó tanul­mányban (Gaskó 1979) szereplő két egyed gyűjtési helye és ideje: Sze­ged, Móravárosi-erdő, 1979. 06. 12. Quercus robur rönkök (máshon­nan származó fák!) alól. További adat: Szeged, Makkos-erdő, 1981. 06. 20. (két példány). 9.1 Újszeged, Népliget, Gaskó Béla és Tóth László adatai Az Újszegedi Népliget tölgyei az 1980-as években jutottak el abba a korba, amikor már szemmel láthatóan kezdtek elöregedni. Egyre több lett a rossz nedvkeringésű, csúcsszáradt fa és megjelentek a száradékok. Ez a folyamat a meglévő, de mindaddig ritka nagy hőscin­cér robbanásszerű elszaporodásához vezetett. Sajnos működő ökológiai folyosó híján, a megerősödött állomány nem tudott továbbterjeszkedni, így kezdte felélni saját élőhelyét. Az állatok egyre „több lábon halódó" tölgyben telepedtek meg, gyorsítva azok pusztulását. A parkrendezők időről-időre eltávolították az általuk életveszélyesnek nyilvánított fá­kat. Az esetenként tényleg szükséges beavatkozások tovább fokozták az aktuális élőhely beszűkülését. 1990-től 1994-ig Tóth László és Gaskó Béla rendszeresen ta­nulmányozta a Népligetben élő nagy hőscincérek rajzási paramétereit és ivararányát. A megfigyelések nem feltétlen jártak együtt az élő álla­tok gyűjtésével. Általában azokat az elpusztult példányokat szedtük

Next

/
Oldalképek
Tartalom