A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

I. fejezet. Gondolatok az M5-ös autópálya Csongrád megyei nyomvonalán 1998-tól 200-ig végzett ökofaunisztikai és florisztikai alapfelmérésekről - Történeti és irodalmi adatok

— továbbá a felmérés idején védelem alatt álló fajok 3. / halak (Pisces) Egyedül az Oszeszéki-tó faunájáról rendelkezünk adatokkal, a csatornákat nem mértük fel. 4. / kétéltűek (Amphibia) 5. / hüllők (Reptilia) 6.1 madarak (Aves) 1.1 emlősök (Mammalia) Veprik Róbert csak a kiskundorozsmai szikes komplex és a domaszéki semlyékes faunáját vizsgálta. Az egyes referenciacsoportok jellege megszabja a kutatási módszert. Nyilvánvalóan másként vetődnek fel a megválaszolandó kérdések a gerinces és a gerinctelen állatok esetében. Sokszor még az ugyanabba a családba tartozó fajok életmódja között is óriási különbségek lehetnek. A madármegfigyelések a hagyományos módon folytak. A puhatestű- és a bogárfauna felmérésénél a standardizálható (következésképp monitoring vizsgálatokra alkalmas) módszereket egyelő gyűjtésekkel egészítettük ki. Azt reméltük, hogy a bővebb faj lista birtokában, árnyaltabb képet tudunk kialakítani. Talajcsapda telepeinket az adott társulásokon belül kialakított transzszektekben helyeztük el. Az összehasonlíthatóság érdekében konstans összetételű ölőfolyadékot (50% víz és 50 % sör telített sós oldata) használtunk. Egy-egy transzszektbe 20 csapdát ástunk le. 28 ilyen egységet alakítottunk ki, ami (28x20) 560 Barber csapdát jelentett. Néhány kivételes alkalomtól eltekintve a talajcsapdákat 3 hetente cseréltük. A gyűjtött Coleoptera anyag alapján, a későbbiekben elkészülhet a különféle gyepek és vízparti társulások talajszintjeinek az összehasonlító analízise. Történeti és irodalmi adatok Igyekeztünk minél teljesebb körben kigyűjteni a korábbi zoológiai és florisztikai vizsgálatok adatait, továbbá a területre vonatkozó alapvető történeti forrásokat. A táj történethez nélkülözhetetlen segítséget jelentettek a XVIII. és XIX. századi kéziratos térképek.