A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Általános érvényű javaslatok az esetleges kezelési utasításokhoz

Javaslat a leendő kezelési tervhez Az Újszegedi lőtér gyepjeinek állapota természetközeli, a fás vege­táció (aktív természetvédelmi beavatkozással) azzá tehető. A cél elérése érdekében a jelenlegi erdőállomány letermelésekor meg kellene tartani az egészséges kocsányos tölgyeket (Quercus robur). Az új telepítések domi­náns fájának szintén ezt a fafajt ajánljuk. Az aljnövényzet kialakításakor érdemes az őshonos cserjéket előnyben részesíteni. Mint Újszegeden minden talpalatnyi föld, a lőtér is túlzottan frek­ventált helyen fekszik. A döntéshozóknak el kellene gondolkodni azon, hogy a néhány évtized alatt közel 40.000 főnyire duzzadt bal parti város­részt az emberek többsége nem annak külvárosi, vagy éppen lakótelepi habitusa miatt választotta lakhelyéül. A zöldövezeti jelleg fennmaradásá­hoz szorosan hozzátartozna a természeti környezet megőrzése. A természetvédelmi kezelési terv elkészítése további alapkutatáso­kat igényel. A lőteret addig is tájképi, valamint kultúrtörténeti értékként, önkormányzati védelemre javasoljuk. Altalános érvényű javaslatok az esetleges kezelési utasításokhoz Reményeink szerint az eddigiekből kiderült, hogy a Szegeden és vonzáskörzetében védelemre javasolt területek rendkívül sokfélék, követ­kezésképp fenntartásuk sem biztosítható egyetlen, univerzális bölcsességre épülő kezelési utasítással. Ennek ellenére léteznek olyan általános érvényű javaslatok, melyeket nem árt megfogadni. Ezek: ÍJ Természetvédelmi referensi státus létesítése - Az eredményes védetté nyilvánításokhoz Szeged MJV Polgár­mesteri Hivatalának létre kellene hoznia a természetvédelmi refe­rens státust. (Hozzánk legközelebb Hódmezővásárhelyen és Bé­késcsabán alkalmaznak ilyen munkatársat.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom