A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Általános érvényű javaslatok az esetleges kezelési utasításokhoz

2.1 A leendő referens lényegesebb feladatai a védetté nyilvánításokkal kapcsolatban: Menedzseli a védetté nyilvánításokat, ami az alábbi részfeladatokból áll: - Kigyüjti a helyrajzi számokat, - intézi az adminisztrációt, - egyeztet a tulajdonosokkal, - irányítja a helyszíni szemléket, - elkészíti (elkészítteti) a leendő természetvédelmi területek (vagy egyedi, terület nélküli értékek) kezelési utasításait. - A védelmi javaslat írásos változatát (formailag hibátlan állapotban) az illetékes szakbizottságok elé terjeszti. 3J A természetvédelmi referens feladatai a védetté nyilvánítások után A referens tevékenysége értelemszerűen nem ér véget a védettség kimondásával, sőt inkább akkor kezdődik. A természetes, vagy természetközeli állapotok fenntartása szakmailag legalább akkora kihívást jelent, mint a védelem kiharcolása. Amennyiben a tényleges munkavégzést valamilyen helyi rendelet akadályozza, úgy a megfelelő jogi háttér kialakításához, annak törlését javasoljuk. 4.1 A kezelési utasítás alapelvei - A kezelési utasításban rögzítjük, hogy az egyes területeken milyen jellegű gazdálkodás engedhető meg, és ahol szükséges, számszerűsítjük annak főbb mutatóit (pl. a legelő eltartóképességének függvényében meghatározzuk a haszonállatok számát). - A védelem céljainak ismertetése után felvázoljuk a megvalósításukhoz szükséges előírásokat és korlátozásokat. - Ne hagyjunk rendezetlen kérdésköröket, de minden eszközzel kerüljük el a túlszabályozást. Mindkettő meghiúsíthatja a kitűzött célokat. Tematikailag jól elkülönülő csoportokkal határoljuk be a megengedett és a tiltott tevékenységek körét. Az első az általános