A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Belterületi vizeinek múltja és jelene

helyett egy kemény föld töltés tétettvén a nagy Aradások ellenében öszvetóduló Vizeknek a" Baktóba való bébotsátha- tusukra Sorompók készíttettvén a' Bak tó tökélletesen kiszánthasson, és hasznosan legelőnek, vagy kaszállónak forditasson.- / Ezen Javallatot a M a r o s ! - illetőleg Tisza Vizek rendesítését tárgyalló Iratoknak figyelembe való vétele mellett a' Hely Szinén a' fenni forgó környülményekhez alkalmaztattva Szluha Ferentz Tanátsbeli Ur elő Ülése alatt Kolb Jósef Tanácsbeli Szilber Antal Tiszti Fő Ügyész Buday Mihály föld mérő és Béró János Szószólló Urak megvizsgálván a' tapasztaltakat véleményessen béjelentendik. " Az eddigiek alapján tehát szinte bizonyos, hogy a védelemre felterjesztett vizes élőhely megegyezik azzal a tóval, amiről a városrész (Baktó) a nevét kapta. Nem zárható ki, hogy a Körtöltés építői anyagnyerő gödörnek is használták a területet, de ez és a lecsapolási kísérletek legfeljebb a vízmélységet befolyásolták, a lényeget nem. Mielőtt lakótelepi víztározóvá vált volna, a Vértó (Vöröskereszt-tó) formája erősen emlékeztetett arra az ábrára, ami az 1. katonai felmérés térképlapján (1784 Coll. XVIIL, Sect. 30.) látható. A hivatkozott szelvényen a vízállásos rész a mai helyénél mintha egy kissé délebbre esne, de a felvételezések ebben a korban még nem voltak igazán pontosak. Inczeffi (1960) szerint hajdan a tó partján egy vörösre festett kereszt állt. A Körtöltés-menti vízállások tetemes hányada (Gumis-tó, Tejestó, Temető-tó, Keramit-tavak, Sancer-tavak, Városgazda-tó, Csemegitó,) egykori téglagyári bányagödör. Mások, így a Lencsés-tó (Sintér-tó) Mécs -kiad - 2001-, a 2 névtelen tavacska Újrókuson és a Méntelepi Fehér-tó ún. kubiktavak, melyek a Körtöltés, és a vasúti töltések építésekor keletkeztek. A Búvár-tó és Záporkert-tó vegyes eredetű. Ezt a besorolást példák segítségével szeretnénk érthetővé tenni. Viszonylag egyszerű a Záporkert-tó esete. Helyén a lakótelep építése előtt több, csekély mélységű egykori kubikgödör volt, melyekben a nagy esők után megállt a víz. Közülük az egyiket (feltehetően a legnagyobbat) záportározóvá mélyítették. A Búvár-tó hajdan Szeged egyik legkiterjedtebb belterületi tavának számított. Kovács János (1901) szerint 1901-ben a víztükör területe 18 kat. holdat és 31 négyszögölt tett ki. Mint írta (Kovács 1901 ):