A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 4. (Szeged, 2008)

II. fejezet. Szegednek és vonzáskörzetének természeti állapotáról (A helyi védettségre javasolt területek ismertetése, továbbá a város környékének erdősítési alapelvei) - Tavaink javasolt hasznosítása

a tó „évente egyszer meg is halásztatik. " „Az 1901-ik évi május hóban eszközölt halászás alkalmával 9-10 mázsa halat (pontyot) fogtak a tóban. " Az I. Katonai Felmérés térképe (Coll. XVIII., Sect. 30.) a tó helyén néhány apróbb gödröt ábrázol. Josef Bainville 1850-ben készült munkáján már ez a gödör jóval nagyobb, felirata „Téglaégető Gödrök". Kiterjedése gyakorlatilag a későbbi víztükörnek felel meg. Valószínűleg a Terézia (ma Teréz.) utcai téglagyár agyagbányája lehetett, csakúgy, mint a jelenlegi „Vasutas Sporttelep" helyen látható, hosszan elnyúló gödörsor. Az állandó víztükör akkor alakulhatott ki, amikor erről az eleve mély fekvésű részről, a töltésrendszerekhez nagyobb mennyiségű földet hordtak el. A lakótelep létesítése előtti időkben a tó egészen a Kossuth Lajos sugárútig tartott. A horgászstégekre, leszámítva a néhány méteres bozótos, nádas sávot, gyakorlatilag a járdáról lehetett lemenni. Tavaink javasolt hasznosítása Mivel külterületi tavaink meglehetősen eltérő környezetben találhatók, nem beszélhetünk egységes hasznosításról. Egyetlen közös tulajdonságuk, hogy tetemes mennyiségű vizet tárolnak és párologtatnak, ami belvizes években éppúgy aranyat ér, mint a nyári forróság idején. A beépített környezetben lévő tavaknak ma már nincs is más funkciójuk. Az „urbanizációs szint" behatárolja a fejlesztési lehetőségeket. Ezt figyelembe véve, három nagyobb csoport különíthető el, melyek a következők: ÍJ Vízterületként hasznosuló tavak Elsősorban a talajvíz szabályozást segítik és a levegő páratartalmát dúsítják. Ebbe a kategóriába tartoznak a csekély kiterjedésű névtelen tavak, továbbá a Csemegi- és a Városgazda-tó. Javaslat: Maximális célkitűzés a megfelelő vízminőség biztosítása és területek tóként történő megtartása.