A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A megújult természettudományi részleg (1957-1974) - Az állattár történései 1965 és 1974 között
Ha végignézzük a leltárkönyvek lapjait, elég gyakran találkozhatunk Kolosváry Gábor tanszékvezető egyetemi tanár (1960-tól a MTA levelező tagja) nevével. Adományozóként és gyűjtőként egyaránt számottevő tárgy-együttessel gyarapította gyűjteményünket. Mindazon kétéltűek (Amphibia) hozzánk kerültek, melyeket 1956-ban és 1957-ben, a Tisza-völgy bejárása során talált. Ezekre az állatokra neki személy szerint semmi szüksége sem volt, de mint igazi kultúrember, szívesen segített másoknak. 1958-59-ben feldolgozta a Móra Ferenc Múzeum fosszilis és recens kőkorall (Madreporaria) anyagát (Kolosváry 1960). Ha a Tisza-kutatás során kialakuló kapcsolatrendszert figyelmen kívül hagyjuk (ami természetesen csak egy elméleti lehetőség), akkor is elmondhatjuk róla, hogy segítségére és tanácsaira a múzeum természettudományos csoportja mindenkor számíthatott. Kérésemre Marián Miklós 2000-ben összeírta múzeumi éveinek történéseit úgy, ahogyan azokat ő látta. Ebből a dokumentumból (Marián 2000) idézünk: „A gyűjtemény munkáját Dr. Kolosváry Gábor és Dr. Horváth Imre egyetemi tanárok (Szegedi Egyetem) - JATE, most SZTE -, Dr. Megyeri János főiskolai tanár (Szegedi Tanárképző Főiskola) - JGYTF, majd SZTE J. Gy. T. Főisk. Kara -, Dr. Keve András ornitológus (Madártani Intézet, Budapest), Dr. Horváth Lajos ornitológus és Dr. Dely Olivér herpetológus (Természettudományos Múzeum, Budapest) jelentős mértékben támogatták. " A felsorolás akkor válik teljessé, ha néhány szó erejéig két olyan segítőtársáról is megemlékezünk, akik hosszabb időn keresztül kötődtek intézményünkhöz. Bemutatásuk az időrendet követi. Dr. Horváth Andor docens - vagy ahogyan az egyetemen (JATE) a végtelenül jóságos és szerény tudóst mindenki nevezte, „Csiga bácsi" - 1957-től 1972-ben bekövetkezett haláláig gondozta a Móra Ferenc Múzeum csiga- és kagylógyűjteményét. A rábízott anyagrészről 2 cikket publikált (Horváth 1962, 1963). A Czógler Kálmán és Rotarides Mihály nevével fémjelezhető „ szegedi malakológus iskola" tagjaként, 1940-ben „A szegedvidéki kagylók formaváltozatai és jelentőségük" címmel készítette el doktori disszertációját, 1955-ben lett kandidátus (Bába 1994). Fő kutatási területe a hazai pleisztocén és recens puhatestűek (Mollusca) vizsgálata volt. Adriai-tenger csigáit és kagylóit szintén jól ismerte (Gaskó 2002). Több alkalommal ajándékozott intézményünknek tengeri és szárazföldi csigákat. A legnagyobb tételszámú tárgy-együttest 1971-ben kaptuk tőle, ez 30 faj, 240 példányából állt 103 . Mint a felsőoktatásban dolgozó szegedi zoológusok többsége, ő is aktív résztvevője volt Tisza-kutatásnak. Több éven keresztül technikai szerkesztőként műkö1 Köszönőlevél Horváth Andornak
