A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A megújult természettudományi részleg (1957-1974) - A botanikai részleg önállósodása és profiljának megváltozása (1963-1974)

A botanikai részleg önállósodása és profiljának megváltozása (1963-19 74) Csongor Győző gyakran vizsgált olyan természettudományos határterületeket, ahol elengedhetetlenül szükséges volt néhány társtudomány ismeretanyaga. Az irodalom, a történettudomány és a numizmatika legalább annyira érdekelte, mint a botanika. Tevékeny szerepet vállalt a helyi eszperantista mozgalomban, képeslapokat, ásványokat és bélyegeket gyűjtött. Gazdag (egykor 20.000 kötetes) könyvtárában, mint egy modern varázsló mindig talált néhány irodalmat, melyek az adott kérdés megválaszolásához támpontot jelentettek. Tőle hallottam először Vellay Imréről és Stiller Viktorról. Ezeket a zseniális entomológusokat még a szűkebb szakmának is sikerült teljesen elfelejtenie. Szerteágazó érdeklődési körére nem is annyira írásai, mint előadásainak témái utalnak a leghitelesebben. Reguli Ernőné (1985) nyomán tekintsük át annak az évnek az előadásait, amikor az avatatlan szemlélő számára úgy tűnhetett, hogy Csongor Győző kizárólag florisztikával és faunisztikával foglalkozik. A kiválasztott 1955-ös esztendő előadásainak a címei (esetleg témái) a következők voltak: - Babonák és a vallás keletkezése - Csodák és természettudomány - Dankó Pistáról - Az élet keletkezése - A Fehér-tó élövi Iga - Hogyan keletkezett a vallás - József Attiláról - A mikroszkopium élővilága - Szeged műemlékeiről - A szegedi fauna- és flórakutatás hagyományai - A vér mikroszkopikus bemutatása A „Tisza élővilága" c. állandó kiállításunk befejezése után, anélkül, hogy a botanizáiást végleg abbahagyta volna, Csongor Győző érdeklődése egyre inkább a várostörténet felé fordult. Az előzmények ismeretében, ez semmiképp sem nevezhető váratlan eseménynek. 1963-ban megkezdte az e tárgykörbe tartozó, felgyülemlett anyag leltározását (Zombori 1999). A szervezeti elkülönülés akkor vált véglegessé, amikor 1965-ben kinevezték a helytörténeti csoport vezetőjévé. (A csoportvezetői beosztás mellett Bálint Alajos megbízása alapján- ő volt a múzeum igazgatóhelyettese is (Gaskó 1999/b). A jól hangzó titulus nem jelentett sem több pénzt, sem önálló munkakört.) 1963-ban a részmunkaidőben foglalkoztatott Gallé László (senior) középiskolai tanárra bízzák a gazdáját vesztett herbáriumot. Az új munkatárs elismert