A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

Összegzés

Összegzés A természettudományi anyag felhalmozódása a kezdetektől nyomon követhető. Még a főreáliskolában lévő könyvtárba érkeztek az első tárgyak. 1885-ben a Lászy Vilmos színi igazgató-féle régiséggyűjteménnyel együtt 144 ásvány, 17 „fakövület" és 30 különféle csiga került intézményünk jogelődjének a tulajdonába. A zömmel felvidéki lelőhelyekről származó anyag többsége ma is megcsodálható raktárunkban. Még ugyanebben az évben dr. Feichtinger Sándor esztergomi főorvos felajánlotta herbáriumát a (későbbiek során) létesítendő szegedi egyetem számára. 870 genust felölelő, 4205 darabból álló növénygyűjteménye 1886 augusztusában került hozzánk. 1896-ban 2 jelentősebb gyarapodás alapozta meg végképp a természetrajzi tárat. Megvásárolták az 1892-ben elhunyt neves természetbúvárnak, Praznovszky Ignácnak rovarokból, madártojásokból, kövületekből és ásványokból álló hagyatékát. Zsótér László Budapestre költözése alkalmából a múzeumnak ajándékozta 47 példányt számláló madárgyüjteményét. 1899-ben Pálfy Viktor tanácsnok sürgetésére, igen kedvező áron megszerezték Vellay Imre Szeged környéki rovargyűjteményét, mely ekkor 30 rovardobozt töltött meg. Sajnos a gondosan lelőhelyezett és határozott rovaranyag később állagvédelmi problémák miatt elpusztult. Valószínűleg ez késztette intézményünk vezetőit arra, hogy a természetrajzi tárat megfelelő szakmai ismeretekkel rendelkező gyűjteménykezelőkre bízzák. Először (még 1909-ben) a vadászok és madarászok között szaktekintélynek számító Lakatos Károllyal próbálkoztak, de a megroppant egészségű ember 1911ben távozott intézményünktől. Ezt követően Tömörkény jó érzékkel választotta ki anyai ági rokonát, Lányi Béla felsőbb leányiskolái tanárt, aki 1911 és 1915 között igazi floristára valló megszállottsággal tevékenykedett a növénytár gyarapításán. A fiatalon, mindössze 39 éves korában elhunyt Lányi egyike volt a kor legnagyobb magyar botanikusainak. Főműve a Magyar Botanikai Lapok 1914. évi kötetében megjelent „Csongrád megye flórájának előmunkálatai" ma is a legteljesebb öszszegzés erről a vidékről. Móra Ferenc a gyűjtemény vezetését már a kezdet kezdetén, 1917-ben, a megfelelő emberre bízta. Czógler Kálmán főreáliskolai tanár személyében, fennállása óta első ízben került avatott vezető a természetrajzi gyűjtemény egésze élére. Tennivaló bőven akadt, valamivel talán több is a kelleténél. Először azonosítani és rendszerezni kellett a meglévő tárgyakat. Az egyáltalán nem könnyű feladatot Czógler tanáros precizitással oldotta meg. Ezt követően beleltározta a Szegedi Városi Múzeum teljes természettudományos anyagát. Az első kötetbe az élővilág preparátumai, a másodikba az ásványok, a kőzetek és a kövületek kerültek. Szóbeli közlések alapján létezett egy herbáriumi napló is, de annak nyoma veszett. Nem