A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - A Fehér-tó védetté nyilvánításáról, és a helyi természetvédelem hőskoráról
1938-ban még úgy tűnt, hogy a Fehér-tavat a város fokozatosan védett területté nyilvánítja (Beretzk 1938/b). Rövidesen kiderült, hogy nem minden arany, ami fénylik. Elkezdődött a huzavona a terület határainak a kijelöléséről. 1939. 03. 23-án szakértői bizottság végzett helyszíni szemlét, melyben részt vett Beretzk Péter és a Ferencz József Tudományegyetem 3 érintett professzora (Farkas Béla, Gelei József és Győrffy István) is 348 . Az 1939 áprilisában napvilágot látott közgyűlési határozat a védett terület nagyságát 280 holdban határozta meg 349 . Ehhez képest mindenkit villámcsapásként ért Pálffy József polgármester május 23-án meghozott döntése. Ebben Csányi Sándor és Tóth János legelőgazdasági elnökök, továbbá a Duna-Tisza Közi Mezőgazdasági Kamara kérésére felülbírálta a korábbi közgyűlési határozatokat, és a védett terület nagyságát 100 holdra csökkentette 350 . Az „ökonómus szemléletű, szociális elemeket sem nélkülöző" indoklás annyira magvas gondolatokat tartalmaz, hogy akár napjainkban is íródhatott volna. Érdemes idézni belőle: „A természetvédelem tárgyait, illetőleg a természetvédelmi területekel az érdekelt ingatlan tulajdonosok meghallgatása után az Országos Természetvédelmi Tanács javaslata alapján a Földmivelésügyi Miniszter ur -az összes körülményeknek, igy különösen a lakosság kereseti és megélhetési viszonyainak gondos mérlegelésével - a Vallás és Közoktatásügyi Miniszterrel egyetértve állapítja meg. /védetté nyilvánítás/ tájvédelmi körzetek megállapításához a m.kir. minisztérium hozzájárulása szükséges.E rendelkezés szerint a védetté nyilvánítás ügyéhen a város hatósága nem határozhat. Ezért tehát a 9261/1939 sz. intézkedésemet, mint rendelkezést teljes egészében hatályon kívül helyezem és az eredeti indítványt az annak alapján hozott közgyűlési határozatokat, valamint az érdekelt gazdaközönségnek ezzel ellenkező irányú kérelmét a m. kir. Földmivelésügyi Miniszter úrhoz azzal a javaslattal terjesztem fel, hogy a Fehértó halastónak még nem használt legmélyebb fekvésű részéből kb. 100 holdnyi területet kívánatos a védetté nyilvánitás céljából igénybe venni. " Beretzk Péter és Győrffy István (1939): ..Szeged sz. kir.város tulajdonát képező Fehértó 350 /háromszázötven/ kat. holdnak védelmi területté való nyilvánítása tárgyában mély tisztelettel tett előterjesztése". -Kézirat. Szeged, -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka 349 99261/1939 I. sz.határozat Segéd sz. kir. város polgármesterétől a Fehértó területének védetté nyilvánításáról -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka 3 0 20196/1939 I. sz. határozat Segéd sz. kir. város polgármesterétől Csányi Sándor és Tóth János beadványáról -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka
