A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
III. fejezet; Múzeum és természetvédelem - A Fehér-tó védetté nyilvánításáról, és a helyi természetvédelem hőskoráról
Mint az a közölt részletből egyértelműen kitűnik, Beretzk Péter lépéskényszerbe került. Az egyedüli, aki ebben a képtelen helyzetben segíteni tudott neki, az Győrffy István professzor volt. Kettőjük nevében készült az a felterjesztés, amely 350 holdat országos védettségre javasolt. Ezt a földmüvelésügyi miniszter 113 559/139 fö.i.ü.o. határozata mondta ki. Külön öröm, hogy a javaslatban szereplő 350 hold kiterjedést is minden gond nélkül elfogadták. Érdekes, de még az miniszteri határozat sem hűtötte le azok ügybuzgalmát, akik a védettség megszüntetésén munkálkodtak. Kezdetben a legtöbb bajt a juhászok okozták. A legeltetés évszázados hagyományokra tekintett vissza e tájon. Jelentőségét mutatja, hogy a Fehér-tó szigetecskéit többnyire a helybeli juhászdinasztiák családneveivel jelölték, így például: Koromsziget, Kalapácssziget, Kónya-sziget, Szücspálsziget, Zomborisziget ...stb. (Bálint 1976). Szüts Mihály 1914-ben a korabeli statisztika nyomán közli az akkori városhatáron belüli kapitányságok juhállományát. Legtöbb Csöngőién volt (3612 db), ezután Öszeszék (2855 db) majd Fehér-tó /2849 db/, következett (Szüts 1914). A környék juhos gazdái foggal-körömmel védték érdekeiket, nem bizonyultak sem könnyű, sem nemes ellenfélnek. Nemcsak befolyásukat vetették latba a természetvédelem ellen minden lehetséges fórumon, de megkísérelték elrettenteni az okvetetlenkedő madarászt. Az 1940-es évek elején felfogadtak pásztornak egy olyan embert, aki korábban emberölést is elkövetett (Beretzk 1943/c). Mivel a tómederbe rejtett holttestet csak a 20 éves elévülési idő után találták meg, az illető elkerülte a büntetést. Ilyen testőr mellett nem csoda, ha a legeltetési elnöknek alaposan megnőtt a hangja. A természetvédelmi őr szerint a következőket mondta: ...akinek pedig baja az, hogy ott legelnek a birkák, az jöjjön énhozzám, majd ellátom annak a baját. " Ha a juhászoknak hihetünk, akkor egyenesen az ő utasítására hajtották a nyájat a védett részre, széttapostatva ezzel minden fészekaljat 351 . A helyi érdekcsoportok egy valamiben tévedtek, Beretzk Pétert nem lehetett megfélemlíteni. Szívós küzdelem árán, néhány év alatt rászorította őket a minimális elvárások betartására. A probléma súlyának megítéléséhez olvassunk bele Beretzk Péternek 1940ben, Pálffy József polgármesterhez írt beadványába 352 : 351 Beretzk Péter 1944 05. 26-án keltezett levele Szeged sz. kir város helyettes polgármesteréhez -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka 352 Beretzk Péter 1940 01. 10-én keltezett levele Pálffy József polgármesterhez, -in.: MFM Beretzk P. hagyatéka
