A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)
I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A szegedi múzeum gyűjteményének története - Vita a természetrajzi tár arculatáról (1885-1896)
A szegedi múzeum gyűjteményének története Vita a természetrajzi tár arculatáról (1885-1896) Mielőtt rátérnénk szakágunk történetére, essen néhány szó intézményünk jogelődjének megalakulásáról. Az 1879. évi Nagyárvíz Szegedet romba döntötte. A meginduló újjáépítés egyik nemes gesztusaként Somogyi Károly esztergomi kanonok a városnak ajándékozta több, mint 40.000 kötetből álló könyvtárát, megalapozva ezzel a később róla elnevezett intézményt. Szeged igyekezett méltó módon megadni a tiszteletet az adományozónak, ezért a könyvtár élére Reizner Jánost állította, aki korábban a város főjegyzője volt (Fári-Nagy 2002). A természettudományi anyag felhalmozódása szinte a kezdetektől nyomon követhető. Még a főreáliskolában lévő könyvtárba érkeztek az első tárgyak. 1885ben a Lászy Vilmos színi igazgató-féle régiséggyűjteménnyel együtt 144 ásvány, 17 „fakövület" és 30 különféle csiga került intézményünk jogelődjének tulajdonába 3 . A zömmel felvidéki lelőhelyekről származó anyag egy része (pl. a Selmecbányáról származó ametiszt, antimonit és argentit, a szomolnoki termésréz, vagy a Gölnicbányán előkerült kalkopirit) ma is megcsodálható raktárunkban. Még ugyanebben az évben az Esztergomban élő dr. Feichtinger Sándor (kir. tanácsos, reáliskolai igazgató és megyei főorvos) felajánlotta herbáriumát a létesítendő szegedi egyetem számára. 870 genust felölelő, 4205 darabból álló növénygyűjteménye 1986 augusztusában a könyvtárban nyert elhelyezést (Csongor 1960/a, Gaskó 1999/a). Kisebb jelentőségű adományozások történtek, de ezekről nem készült értékelhető kimutatás. Sajnos tárgyi bizonyítékunk is alig maradt ezekből az esztendőkből. A kis számú kivétel egyike az a csodálatos szépségű nagyági kvarccsoport, melyet 1887-ben, Szabó Dénes ajándékozott intézményünk jogelődjének. A korai évszámok ellenére sem dicsekedhetünk azzal, hogy szakágunk története 1885-ben, vagy 1887-ben kezdődött. Hivatalosan ugyanis a könyvtár falai között sokáig legfőbb „rejtve'* folyhatott a későbbi Városi Múzeum megalapozása. Somogyi Károly attól tartott, hogy az új profil túlzottan sok energiát és anyagi eszközt von el a könyvállomány gyarapításától és gondozásától. Akaratát tiszteletben tartották és csak a halála után (1888) készített Reizner János (Fári-Nagy 2002) múzeumi tervezetet. Ebben a tervezetben, melyet az 1892 május 1-én tartott közgyűlés tárgyalt, a természettudomány semmilyen szerepet sem kapott. A múzeum megnevezése'Történeti, régészeti és népismei múzeum" lett volna. Osztályai: kőemlék-tár, éremgyüjtemény, régiségtár, történelmi arczképtár és népismei osztály (Bátyai 1992). A ballasztnak tekintett természettudományos anyagtól meg kívántak szabadulni. Erre két lehetőség kínálkozott, vagy szétosztják azt a környékbeli iskolák' Lászy Vilmos hagyatékának a leltára -in.: Somogyi-könyvtár Adattára isz.: 37/1885
