A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A hőskorról és trendjeiről - Kutatói magatartásformák és szakmai kapcsolatok Csongrád megyében a századfordulón (1884 és 1920 között)

II. Növénytan Megnevezés Darabszám Értéke Szárított növények 34 3 frt 55 kr. Növényrészek 2 60 kr. Mükészítmények 9 57 frt Képek 88 52 frt Összesen 133 113 frt 65 kr. (Közülük 75 drb 32 frt 30 kr. értékben a polgári fiú-iskolából.) III. Ásvány-földtan. Megnevezés Darabszám Értéke Ásványok, közetek és kövületek 866 227 frt 34 kr. Kristályminták 158 105 kr. Mükészítmények 25 16 frt A „Földtani" társulat oklevele 1 5 frt Összesen 1050 403 frt 34 kr. (Ebből 80 drb 37 frt értékben a polg. iskolától.) IV. Természetrajzi eszközök. 14 drb különféle eszközök 94 fit 90 kr. értékben (ebből 1 drb 30 frt értékben a polg. iskolától való). Sajnos a fejlesztés egyetlen személyre épült. Halász Árpád 1904-ben bekövetkezett halála után a gyarapodás látványosan visszaesett, annak ellenére, hogy a megüresedett állást dr. Győrffy István (a Ferencz József Tudományegyetem későbbi professzora) foglalta el. Az ő távozását követően a természetrajzi szertár anyagi támogatása a legszükségesebb szemléltető eszközök pótlására korlátozódott. Kutatói magatartásformák és szakmai kapcsolatok Csongrád megyében a századfordulón (1884 és 1920 között) Megyénk 5, országos szinten is Jegyzett" természettudományos gyűjteménye (a Szegedi Városi Múzeum, a M. Kir. Állami Főreáliskola, a Kegyes-tanítórend Városi Főgimnáziuma, a Hódmezővásárhelyi Református Gimnázium, a Makói M. Kir. Állami Főgymnasium és a Királyhalmi M. Kir. Erdőőri Szakiskola) között elvileg kialakulhatott volna a szakmai kooperáció. Ehhez a tárgyi feltételek megvoltak, de a (kellő számú és felkészültségű) szakembergárda mindenhol hiányzott. Személyzet nélkül már a szinten tartás is komoly eredménynek számított. Az egyetlen, rendszerint félállású tárvezető két lehetőség közül választhatott, vagy az