A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A polihisztorság korától a természettudományi osztály megalakulásáig - Nagyobb jelentőségű tárgy-együttesek (adományozások, vásárlások, cserék) 1974 és 2000 között

élőhelyeket és élőhely-komplexeket Bodnár Béla (1983) földrajzi nevei, a jelenlegi növényzet és saját felméréseink alapján igyekeztünk behatárolni. Eszerint : Faj név Valószínűsíthető előfordulása Hódmezővásárhelyen belül Calosoma inquisitor Calosoma sychophanta Calosoma maderaea auropunctaum Carabus violaceus mehelyi /?/ Carabus granulatus granulatus Carabus cancellatus tibiscinus Carabus ullrichi planitiae Carabus clathratus auranienseis Carabus convexus simplicipennis Lucanus cervus Dorcus parallelepipedus Scarabaeus affinis Copris lunaris Oryctes nasicornis holdhausi Osmoderma eremita Potosia hungarica Potosia aeruginosa Megopis scabricornis Cerambyx cerdo Dorcadion decipiens (

Mo rimusfune reus) Pilemia hirsutula Belterület, esetleg hullámtéri tölgyes. Belterület, esetleg hullámtéri tölgyes. Elvileg bármely gyepterület, lucernás vagy borsófold. Székkutas környéke és attól keletre, az adat mindenképp megerősítést igényel. Tisza-menti hullámtér és egykori ártér. Tisza-menti hullámtér és egykori ártér. Az egykori Tisza ártértől keletre. Tisza hullámtere. Az egykori Tisza ártértől keletre. Belterület, esetleg hullámtéri tölgyes. Gyakorlatilag a város egész területén. A legelök homokos talajú részein. Gyakorlatilag a város egész területén. Belterület, esetleg hullámtér. Valószínűleg hullámtéri füzes, bár az adat mindenképp megerősítést igényel. Az elmúlt 70 évből nincs adata, mindenképp megerősítést igényel. Belterület és hullámtér egyaránt. Belterület és hullámtér egyaránt. Belterület, esetleg hullámtéri tölgyes. A legelők homokos talajú részein. Minden bizonnyal tűzifával behurcolt faj, amely nem tudott megtelepedni. Bodnár (1939) utal Halász Árpád egy levelére, miszerint a Morimus funereus ebben azidöben „ha nem is volt túl gyakori, de előfordult Csanád megyében." Ennek a közlésnek ellent mond, hogy Halász (1902) összegző művében ezt a fajt még az időközben kipusztult vagy eltűnt speciesek között sem említi. Védtöltéseken esetleg löszpusztán.