A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 3. (Szeged, 2003)

I. fejezet A természettudományi gyűjtemény - A polihisztorság korától a természettudományi osztály megalakulásáig - Nagyobb jelentőségű tárgy-együttesek (adományozások, vásárlások, cserék) 1974 és 2000 között

A másik nem elhanyagolható tétel 2, nagyobb méretű emlős preparáltatása volt. Hosszú évek óta először sikerült az emlősgyüjteményünket gyarapítani, ráadásul mindjárt 1 hiúzzál (Lynx 1. lynx) és 1 vadkannal (Sus s. scrofa). (Részletesebb információk a kiállításokkal foglakozó fejezetben találhatók.) 1991 Bodnár Bertalan bogárgyűjteményének visszaszerzései?) 1991-ben a természettudományi osztály jelentős kultúrtörténeti értékű tárgyegyüttessel gyarapodott. A hódmezővásárhelyi Bethlen Gábor Gimnáziumtól megkaptuk Bodnár Bertalannak (és tanítványainak) 1892 és 1926 között gyűjtött bogáranyagát. A bogarak túlnyomó többsége Hódmezővásárhely egykori területéről került elő. A város akkoriban lényegesen kiterjedtebb volt, mint manapság. Keleten hozzátartozott a tanyaközpontnak számító Székkutas (Vásárhelykutas) és az Orosháza-Békéssámson közötti puszták jókora darabja. A következő nagyobb tételt a Kárpátokban és a Kárpát-medence egyéb helyeiről származó Coleopterák jelentik. Az egzóták száma jelenleg 421 (1926-ban 487 volt). A felsorolt nagyobb egységekről viszonylag részletes leírás található Bodnár (1939) „múzeumismertetőjében". A teljes Coleoptera anyag az 1926. évi záráskor 4403 faj 8252 példányából állt. Ez a szám akár végleges értéknek is tekinthető, hiszen a későbbiek során nem történt jelentősebb gyarapodás (Bodnár 1939). Sajnos az elmúlt évtizedek szakszerűtlen kezelése megtette romboló hatását. A Szegedre áthozott anyagból sok bogarat azonnal selejtezni kellett. A megmaradt példányok száma: 7316. A determmálások - kevés kivétellel - pontosak, ami (a korábban már részletezett XX. század eleji állapotokat ismerve) dicséretes teljesítmény. Minden egyes példány lelőhelyezett, bár a cédulák elég kevés információt tartalmaznak. Bodnár a gyűjtések időpontjait sehol sem tüntette fel, csak a gyűjtőhelyet és a gyűjtemény összeállítóját (pl. Hódmezővásárhely Bodnár). A hiányzó adatokat a kor szokásainak megfelelően a gyűjtési napló tartalmazta. Sterbetz István szóbeli közlése szerint ez a dokumentum a hódmezővásárhelyi Tornyai János Múzeumba került, de ott minden próbálkozásunk ellenére, (eddig) nem sikerült a nyomára bukkanni. Elkallódása azért pótolhatatlan veszteség, mert Bodnár soha sem közölt teljes bogár fajlistát. Mindössze néhány, számára jelentősnek tünő faj és új(nak tartott) színváltozat ismertetésére tért ki (Bodnár 1939). Egyetlen családot dolgozott fel részletesebben, a katicabogarakat - Coccinellidae (Bodnár 1913). Az elmondottakból következik, hogy a háttér-információk (csaknem) teljes hiánya miatt elengedhetetlen az adatok utólagos pontosítása. Ez bármilyen formában történik is, legfőbb részleges lehet. (Az általunk Hódmezőváshely környékén gyűjtött anyag, egyedül a hajdani előfordulás tényét valószínűsíti.) Tekintsük referenciacsoportnak a „Bodnár Hódmezővásárhely" lelőhelyezésü Coleopterák közöl azokat, amelyek jelenleg egyedi védettséget élveznek. Az egyes