A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Vetyehát madár /Aves/ faunája

A vadászati profilt az 1800-as évek végén bízvást tekinthetjük a tudományos igényű madárgyüjtések és megfigyelések kezdeti korszakának. Ebben az időben két jeles madarász is dolgozott Szegeden. Zsótér László tisztviselőként vált a környék Avifaunájának avatott ismerőjévé. Barátja a néprajztudományban is meglehetősen járatos, kissé különc Lakatos Károly madarászként vitathatatlan szaktekintélynek számított. írásaiból arra következtethetünk, hogy nála jobban senki sem ismerte a Tiszát övező egykori vízi világot. Vadászati és madarászati emlékeimből című könyvében Lakatos (1891) leírta a Hódmezővásárhelyhez tartozó „Barczy rét" gémkolóniájának életét. A 25 hold kiterjedésű füzesben a szürkegémen kívül a kiskócsag, a bakcsó és az üstökösgém költött. Faunajegyzékéből (Lakatos 1891) olyan fajokat válogattuk össze melyek egyértelműen az egykori Tisza ártérre lokalizálhatok. Ezek a következők: 1./ szürke gém (Ardea c. cinerea) 2.1 üstökösgém (Ardeola relloides) 3. / nagy kócsag (Egretta a. alba) Lakatos vadászatainak idején már nem fészkelt sem a Tisza, sem a Maros Csongrád megyei szakaszán. A tollgyűjtésre vonatkozó adatok (Lakatos 1891) saját bevallása szerint is a szabályozás előtti korszakból valók. 4. / kis kócsag (Egretta g. garzetta) 5 / bakcsó (Nycticorax n. nycticorax) 6.1 nyári lúd -nagy vadlúd Anser cinereus- (Anser a. anser) A Tisza szabályozása előtt egyike volt a legközönségesebb hazai vízivadnak. A nagy kiterjedésű mocsarak és mocsárrétek ideális költő- és táplálkozó területet biztosítottak számára. „Kizárólag és leginkább oly territóriumban szokott most is fészkelés végett letelepedni, melyek füzesekkel öveznek, és belsejükben dús gyékényes nádtenyészet szolgál áthatolhatatlan vízi rejtűl..." (Lakatos 1891). A nyári ludak hajdadni nagy tömegéről Lakatos Károly (1891) így emlékezett, „...a víz alól kimaradt réti legelőkön versenyt legelésztek a kicsapott disznó-csürhével." Vonuláskor mindössze 3 lúdfaj fordult rendszeresen elő városunk környékén; a nagy lilik, a vetési lúd és a már említett nyári lúd. 7. / nagy lilik (Anser a. albifrons) 8. / vetési lúd -közönséges lúd Anser segetum- (Anser f. fabalis) 9.1 tőkés réce -zöld fejű kacsa vagy tőkés kacsa- (Anas p. platyrhynchos) 10./ réti sas (Haliaetus albicilla) A szabályozás előtti Tisza ártér leggyakoribb sas fajának tartották (Lakatos 1891, 1910). 1879-ben Lakatos Károly még azt írta róla (Lakatos 1879), hogy „...-nedves években- gyakran mutatkozik, különösen Szeged és Tápé határán, hol fészkel is." Megfigyelései szerint (Lakatos 1891, 1910) a réti sasok fészkeiket a víz közelében, rendszerint a legmagasabb fákra rakták. Környékünkön elsősorban