A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Vetyehát madár /Aves/ faunája

Megjegyzés: Itt és Földeákon a Triturus eristatus faj csoportot a dobrogicus K. képviseli, melyet újabban önálló fajnak tartanak. Vetyehát madár (Aves) faunája Korai adatok A Szeged környékére vonatkozó első adat 1432-ből származik. Bertrandon de la Brocquiere , II. Fülöp burgundi herceg lovászmestere, így emlé­kezett városunkban tett látogatásáról: „A daru és túzok nagy-piaczot is láttam; ez állatokat itt vadásszák, pénzért árulják és jól elkészítve élvezik." (Idézi Reizner 1899/a) Czimer Károly nyomán Lakatos (1898) megkísérelte a török hódoltság alatti Csongrád megyei adatokat összegzését, de mindössze a darvak (Grus g. grus) előfordulása bizonyítható (ami nem azonos a költésükkel). Feltehetően az általa említett többi madár jelenléte is igaz, de a tollak megszerzéséért folytatott vadá­szatok időpontja nem határolható be. Többen gyanítják, hogy Lakatos nem egyszer saját korának visszaemlékezései alapján általánosított a régebbi századokban tör­tént eseményekre. Ugyanez vonatkozik az emlősfaunára is. Mindössze annyit tud­hatunk meg, hogy ebben a korban rókák és farkasok éltek Szeged környékén (La­katos 1898). A darvak Makó környéki előfordulására utal az a tény, hogy 1670 körül Balassa Imre földbirtokos a 200 forint adó mellé 40 szál darutollat is köve­telt a várostól (Borovszky 1896-1897). 9.kép Zöldgyík (Lacerta viridis) egy tölgyfatönkön -Vetyehát, Nagy haj lás­(Antal Tamás felvétele 1997)

Next

/
Oldalképek
Tartalom