A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)
Vetyehát - Vetyehát madár /Aves/ faunája
Megjegyzés: Itt és Földeákon a Triturus eristatus faj csoportot a dobrogicus K. képviseli, melyet újabban önálló fajnak tartanak. Vetyehát madár (Aves) faunája Korai adatok A Szeged környékére vonatkozó első adat 1432-ből származik. Bertrandon de la Brocquiere , II. Fülöp burgundi herceg lovászmestere, így emlékezett városunkban tett látogatásáról: „A daru és túzok nagy-piaczot is láttam; ez állatokat itt vadásszák, pénzért árulják és jól elkészítve élvezik." (Idézi Reizner 1899/a) Czimer Károly nyomán Lakatos (1898) megkísérelte a török hódoltság alatti Csongrád megyei adatokat összegzését, de mindössze a darvak (Grus g. grus) előfordulása bizonyítható (ami nem azonos a költésükkel). Feltehetően az általa említett többi madár jelenléte is igaz, de a tollak megszerzéséért folytatott vadászatok időpontja nem határolható be. Többen gyanítják, hogy Lakatos nem egyszer saját korának visszaemlékezései alapján általánosított a régebbi századokban történt eseményekre. Ugyanez vonatkozik az emlősfaunára is. Mindössze annyit tudhatunk meg, hogy ebben a korban rókák és farkasok éltek Szeged környékén (Lakatos 1898). A darvak Makó környéki előfordulására utal az a tény, hogy 1670 körül Balassa Imre földbirtokos a 200 forint adó mellé 40 szál darutollat is követelt a várostól (Borovszky 1896-1897). 9.kép Zöldgyík (Lacerta viridis) egy tölgyfatönkön -Vetyehát, Nagy haj lás(Antal Tamás felvétele 1997)