A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)
Vetyehát - Fás vegetáció
képződnek, melyek ritkítás és gondozás által rövid idő alatt használható erdővé válnak..." A jelentéktelen kiterjedésű erdőknél sokkal több szó esik a legeltetésről a kaszálásról, a vadászatról, a halászatról, a halászati jogról, továbbá a kubikok bérbe adásáról. Vetyeháton a múlt század 80-as éveiben egészen más volt a helyzet, mint a torkolatvidéken. 1855 körül Fendt Antal erdőmester első intézkedései közé tartozott az itteni erdőkerülői lakás rendbe hozatala. Az erdőkerülői lakás feltételezi, hogy ekkor már ekkor komolyabb erdő létezett. Kérdés az, hogy milyen korú, milyen fajösszetételü és mekkora kiterjedésű lehetett az állomány? 1869 utolsó napjaiban Szeged városa számára 500 ölfát kellett volna kitermelni, de az erre a célra kiszemelt marostői erdőket novemberben elöntötte a víz. Pillich Imre erdőmester 1869 december 26-án írott beadványában olvashatjuk a következőket: „...indítványozni bátor vagyok, hogy a belső erdőkből kivágatni rendelt 350 ölfa mennyiség Vetyeháton az új Maros melletti erdőből vágassék ki, mert még ezen erdőben víz nincsen." 7 A fentiek alapján bizonyosra vehető, hogy ebben az időben a vetyeháti erdőben már akadtak letermelhető állományok. Azt, hogy a mai erdészeti üzemtervekben előírt vágási kort elérték-e nem tudhatjuk, hiszen kényszerhelyzetben kellett letermelni a fákat. A beadványból az is kiderül, hogy a maradék fát Szabadkától kívánták megvásárolni. Mivel fafajt a dokumentum nem említ, így csak találgatni lehet, milyen fáról (vagy fákról) lehetett szó. A füzek teljes bizonyossággal kizárhatók, mert alig alkalmasak fűtésre. Füzesek egyébként a környék hullámterein mindenhol tenyésztek, kár lett volna értük Szabadkáig menni. Tölgyet ekkor még nem telepítettek hullámtérre. Kizárásos alapon maradnak a nyarak, elsősorban a spontán megtelepedésü fekete- és szürkenyár. Fendt Antal esetleges kanadai nyaras telepítései, ha valamilyen formában érintették is Vetyehátot, a tervezet megalkotásától (1857) eltelt mindössze 12 esztendő miatt aligha jöhettek számításba. Az 1880-as években az itteni vesszőtermelés jelentősebb kiterjedésű füzállományra utal 8,9 . Hasonlóan az orlovácsi füzeshez egy részük minden bizonynyal spontán megtelepedés útján keletkezett. A vetyeháti erdő kiterjedése 1882— ben 248 hold és m l2M CH>1 volt 6 . A torkolatvidék erdeit (bár ezt kötött forgalmazású birtokokra az 1879. évi XXXI. tc. kötelezően előírta) csak 1886-tól kezdték el üzemtervezni, mikor az erdők a várostól átkerültek állami kezelésbe. Az üzemtervek szigorúbb előírásai érthetően- nem nyerték meg az érintettek tetszését. A legeltetési és kaszálási haszonbérletek bevételei miatt aggódó városatyák úgy próbáltak segíteni a dolgon, hogy megkísérelték „átminősíttetni" az erdőket. A Rozsinszki Béla kir. Erdőfelügyelőnek elküldött határozatukban az alábbiak olvashatók 10 :
