A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Fás vegetáció

nemcsak meleg ágyra talált, hanem a gazdag talajon olyan gyorsan növő állományt adott, hogy annak meghagyását gazdaságosnak találták." Kiss Ferenc (1939) szerint az egykori halásztanyák nevei közül Vesszős (Tápétól északra a Tisza jobb partján) és Nagyfüzfás természetes úton létrejött füzesek emlékét őrzi. Ha az I katonai felmérés térképlapjain megnézzük a Csongrád megyei Tisza szakasz apróbb-nagyobb füzfoltjainak az elhelyezkedését, egyértelművé válik, hogy az előbbiekben vázolt folyamat hozta létre és tartotta fenn azokat. Okruczky (1864/g) tájleírása megerősíti az eddigieket: (Nagyfa) „... 900 holdnyi sziget, mellynek legnagyobb része a Tisza áradásainak levén kitéve, rétnek hagyatott, míg a nagy Tisza felöli part széle százados fűzfákkal, náddal és szederindával van benőve." A Duna partjai mentén szintén általánosnak tekinthetjük a füzes spontán megtelepedését. Wendl Károly (1874) erdőmester írta a Kalocsai érsekség erdeinek ismertetésében: „Ezen erdők a duna (Duna) árja miatt sokat szenvednek, főképp azok, melyek az ártérbe esnek. A törzs sarjadékok a nyári meleg víz által sokszor tönkre tétetnek,- de a természet csak hamar kipótolja a veszteséget, mert az árvíz által hátrahagyott iszapban mindenkor uj és igen buja növésű lágyfanemüek törnek elő. ...Ezen rakatokon már az első évben maiátok (fiatal füzesek) támadnak, melyek igen gyorsan növekednek." Mellesleg a fűz és nyár spontán megtelepedése napjainkig tartó folyamat. Amikor leapad a Tisza elég megnézni a múzeum és a klinikák előtti partszakaszt. Az egykor itt élő fűz fajokra a jelenlegi felmérésekből is meglehetősen pontos következtetés vonható le. A következő összesítés a Maros jobb partjának adatait tartalmazza. Sorszám Vetyehát Tisza-Maros Landor Makó Makótól-Nagylakig és faj név hullámtér közös ártér hullámtér terjedő hullámtér környéke 1./Salix alba + + + • 2.1 Salix cinerea + 3./ Salix fragilis + + + + + A.I Salix purpurea + + + + + 5./ Salix triandra + 4+ + 6. Salix viminalis + + Fajszám összesen: 4 5 4 5 4