A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

Vetyehát - Fás vegetáció

A XV. és a XVI. századi Maros-Körös közi és észak-bánáti településszerkezetről Blazovich (1985/b) közöl térképet. Ezen a fákkal kapcsolatos helységnevek 6 csoportba oszthatók. 1. / Telepített haszonfák és szőlő (Körtvélyes, Medgyesegyház, Diós, Diógy, Almaszeg. Egres, Nagyszőlős. Kisszőlős. Szöllős stb...) 2. / Nem egyértelmű, lehet személynév is (Monyorósfecskés ) Monyorósfecskés a (kardoskúti) Fehér-tótól északra, a Sós-tó melletti vizenyős, árasztásos szikesen fekszik. Ilyen környezetben a mogyoró (Corylus avellana) előfordulása még haszonnövényként is nehezen képzelhető el, bár az esetleges apróbb löszhátakon akár ültethették is. 3. / Erdőspusztai fajok (Szilasegyház, Kőkenyér, Tövisegyház -2 helység-, Csertelek, Cserfalva) Szilasegyház neve elvileg egykori keményfa ligeterdő maradványra is utalhatna. Lokalizációja miatt azonban ez a lehetőség kizárható. A (kardoskúti) Fehér-tótól keletre fekvő település esetében inkább a mezei szilre (Ulmus campestns) gondolhatunk, amely erdőspusztai fajnak tekinthető. Tövisegyház és Kőkenyér minden bizonnyal a kökényről (Prunus spinosa) kapta a nevét. A kökény társneve Bartha Dénes (1997) szerint tövisfa. Kőkenyér és a déli Tövisegyház helye az egykori Maros ártér bánáti oldala volt. Az északi Tövisegyház a térkép rekonstrukción a Fehér-Körös-Maros közötti löszvidéken található. Tatárjuharos lösztölgyes (Aceri tatanco-Quercetum roboris). esetleg sziki tölgyes (Galatello Quercetum roboris) maradványt sejtet a Száraz ér közelében lévő Csertelek és Cserfalva helységnév. Molnár Zsolt (1996/b) feltételezi, hogy a „névadó" bozótos foltok hasonlóak lehettek a Rapaics (1918) által a titeli löszplatóról említett, bokrossá degradálódott sztyepp-erdőhöz. 4. / Vizenyős, legeltetés következtében nitrogénben feldúsult, degradált területek gyomfái (Bozzás, Bozos) Minden bizonnyal valamelyik bodza fajról (Sambucus sp.) lehetett szó. Bozos a löszhát közepén a vizenyős legelőnek tűnő Göböljárás és Birkavölgy mellett található, Bozzás a jelenlegi magyar-román határ közelében, a Maros ártértől és a Száratértől egyaránt távol létesült. 5. / Füz nyár ligeterdő foltokra (Salicetum albae-fragilis) utaló nevek: Nyárrév -2 helység-, Nyárszeg Komlós, Komlósfecskés).