A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)

A Maros folyó Csongrád megyei ártereinek megóvására tett kísérletek összegzése és a jövő kilátásai a hosszú távú területrendezési tervek tükrében

mel Tisza-menti B zónába sorolt kultúrerdöknek nemcsak a tényleges, de a potenciális (földrajzi helyzetükből adódó) természeti értéke is jóval csekélyebb. 2.1 Ami a természetvédelmi fokozatot illeti okkal merül fel a kérdés, hogy a vidék legértékesebb része Szeged-Vetyehát miért csak tervezett természetvédelmi terület és miért nem törzsterület? 37 Milyen megfontolásból került a KMNP tervezett törzsterületébe a kiskertes zónába tartozó, hétvégi házakkal részben beépített Makó-Nagylegelő és a hasonlóan „félkultúr" nagylaki hullámtér? 4. / Nem teljesen világos, hogy a Maros-Körös közén miért nem a meglevő erdőket bővítik (Derekegyház, Nagymágocs, Földeák, Árpádhalom), holott az itteni bövitésektöl magasabb diverzitású élőhelyeket remélhetnénk. Az sem mellékes, hogy a nagyobb erdötagokban az erdőművelés gazdaságosabb, a vadászat eredményesebb lehetne. A talajviszonyok alapján a Derekegyház és Nagymágocs környéki erdők fejlesztése mindenképp kívánatos lenne. 5. / Az egykori Ős-Maros medrekben kialakult gyepek és vízparti élőhelyek védelmét egy átfogó terv keretében érdemes lenne fásítással segíteni. A természetes és a zömmel az egykori ösfolyam medrekben vezetett mesterséges vízfolyások rendszere ma még némi odafigyeléssel működőképes rendszerré alakítható. 6. / A századelőn és különösen az Alföldfásítási törvény (1923) után számos mezővédő erdősávot telepítettek. Ezeket az uralkodó szélirányt is figyelembe véve a megfelelő helyen ültették. A védeni kívánt terület mellé! Az ökológiai hálózat kialakítása során nem kellene semmi újat feltalálni, csak az erdőket (erdősávokat) a talajvizsgálatok után az adott célnak megfelelő helyre telepíteni és a méreteket optimalizálni. 1.1 Visszatérve a vitaanyagokhoz Tisza-Maros torkolatától északra fekvő térségekből (Tápai-rét, Nagyfa) hiányolható leginkább az erdő. Mind a megyei vitaanyagból mind a szegedi fejlesztés tervezetéből hiányzik a mentett oldal fásításának a felvetése, amit pedig számos tényező indokolna. A teljesség igénye nélkül néhány ezek közül: - A tervezett autópálya és az ehhez csatlakozó országutak zaj és egyéb környezeti terhelését lényegesen mérsékelné. Nagyobb áradások idején a vetyeháti védett terület állatainak egyfajta refugiumul szolgálna. - Megfelelően elégíthetné ki a közel 200.000 lakosú Szeged szociális erdőigényeit. - A jó megközelítési lehetőségek miatt tanösvények kialakításával fontos szerepet kaphatna a jövő fiataljainak ökológiai szemléletű nevelésében.