A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 2. (Szeged, 1999)
A Maros folyó Csongrád megyei ártereinek megóvására tett kísérletek összegzése és a jövő kilátásai a hosszú távú területrendezési tervek tükrében
1994: Gaskó Béla: Csongrád megye természetes és természetközeli élőhelyeinek védelméről -I. díj + különdíjMivel a Maros menti hullámterek védettsége ügyében 1991 óta (ismét) semmi sem történt Gaskó Béla 1994-ben összegezte a Makó-Landori Védett Területtől a torkolatig terjedő hullámtérről rendelkezésre álló adatokat. Ezekből készült a „Javaslat Vetyehát védetté nyilvánítására" c. munkája, amelyet 1995-ben a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (védelem alatt nem álló területek felmérésére kiírt) pályázatán zoológiai különdíjjal jutalmaztak. Az időközben megalakult Körös-Maros Nemzeti Park 1996-ban megkapta az újabb adatokkal kibővített deszki és vetyeháti előterjesztésünket. A Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium (védelem alatt nem álló területek felmérésére kiírt) pályázatai azért fontosak, mert az ide elküldött dokumentumok (is) hitelesítik az eddig leírtakat. Az eltelt közel 5 év alatt az adott kistájon (a Csongrád megyei egykori Maros ártéren) belül egyedül a földeáki Kornél-erdő vált helyi jelentőségű védett területté. Bár országos védettségre irányuló javaslataink nem komplex felmérések, talán elegendőek annak eldöntésére, hogy érdemesek-e az adott területek a megjelölt fokozatú védelemre, vagy sem. Mivel mind Vetyehát, mind a Deszki puszta (Szöregi legelő néven) védendő területként szerepel a KMNP terveiben, szükségesnek látjuk védettségi javaslataink dokumentatív jellegű közzé tételét. 1997-ben elkészült a VATI Kht összefogásában Csongrád megye területrendezési tervének egyeztetési anyaga, továbbá Szeged megyei jogú város általános rendezési terve. E két dokumentum számos pontja valamilyen formában érinti a tervezett vetyeháti védett területet és annak mentett oldali környezetét. A fejlesztési tervek előbb-utóbb (rendszerint változatlanul, esetleg csekély változtatásokkal) megvalósulnak. Anélkül, hogy a feltehetően nem minden részében publikus vitairatok elemzésébe belemélyednénk engedtessék meg néhány gondolat Vetyehát további sorsát illetően. L/A védettséggel kapcsolatos megjegyzések A VATI terv természetvédelmi fejezetének készítői is egyetértenek azzal, hogy „ A Maros folyó ....egész magyarországi szakasza érdemes lenne védelemre." Ezt a megállapítást mindenki elfogadná megegyezési alapnak. Sajnos már a „Védelmi célú övezetek" c. fejezet is zömmel másról szól. A vitaanyagoktól függetlenül el kellene gondolkodnunk a következőkön: 1./ A Maros hazai védett hullámterei miért nem szerepelnek B természeti zónában? Bizonyos élőhelyeit megilletné az 500 hektárnál kisebb részekre vonatkoztatható AB zóna minősítés is, de ennek megítélése nem a mi hatáskörünk. A zöm-