A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Andrési Pál: Az egyhajuvirág (BULBOCODIUM VERSICOLOR) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái

5.2. SZAKIRODALMI ELŐFORDULÁSI ADATOK A szakirodalmi adatokat érdemes növény földrajzilag elkülönítve tárgyalni. I. Pannómcum - Pannónia flóratartomány A. Praematricum - Duna-Tisza köze Degen (1904) az alábbiakat írja: „Ezen érdekes és ritka fajt Teodorovits Ferenc m.kir.erdőmester Királyhalmán fedezte fel, ahol évek óta szorgalommal és szerencsével kutatja kerületének gazdag flóráját." Lányi (1915) a Bulbocodiumot Királyhalmáról, valamint Szabadkáról, a szegedi határ közeléből, a Kenderesi járásból említi. Prodán (1915) Szabadkán a Kőröserdő mögött, a törökfák (Quercus pubescens) és a tanyák között levő halmokon találta meg. Soó (1942) Szabadkáról a „Kenderesi-járás, Kőröserdő", „Vágásjárás", valamint Királyhalomról írja le. Soó (1973) a Duna-Tisza közéről csupán Szeged-Kelebiát tünteti fel. Soó (1980) a Duna-Tisza közéről Szeged közelit írja le. Rakonczay (1989) a Duna-Tisza közéből 2 élő állományát írja le, mindkettőt Kelebiáról. Simon (1992) a Duna-Tisza közéről Szeged környéke-Királyhalom mellett Kelebia, Földi-erdőt tünteti fel. B. Crisicum - Tiszántúl Soó-Máthé (1928) Berekböszörmény határából írja lejelenlétét. Soó (1942) Berekböszörményből és Hódmezővásárhelyről írja le. Soó (1973) tiszántúli elterjedését kérdőjellel megjelölve közli, Hódmezővásárhelyét és Berekböszörményt feltüntetve. Soó (1980) a tiszántúli előfordulását kérdőjelesnek véli. C. Nyírségense - Nyírség Thaisz (1903); Thaisz Lajos bemutatta a Bulbocodium ruthenicum Bunge növényt élő, virágzó állapotában, melyet 1819-ben Diószegi Sámuel fedezett fel Debrecen mellett. A bemutatott növényt Thaisz Lajos Hosszú-Pályiban, Bihar megyében 1903 március 6-án találta.