A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Andrési Pál: Az egyhajuvirág (BULBOCODIUM VERSICOLOR) elterjedése, ökológiai sajátosságai, természetvédelmi problémái

Rapaics (1916) írja, hogy Debrecen mellett bőven gyűjtötte a Nagyer­dőben , de itt már kiveszőben van a debreceni erdőknek ez a kiváló ékessége, a város terjeszkedési iránya ugyanis a Nagyerdő felé van. Rapaics (1924) a debreceni Nagyerdőből említi minden megjegyzés nélkül. Tamássy (1927) szerint az egyhajúvirág a Nagyerdőben már kipusztult. Korábban, 1902-ben és 1913-ban még megtalálta. Tikos (1928) a kecses egyhajú földikét már elég ritkának említi, sze­rinte valószínűleg ki fog veszni. Soó (1932) szerint, cáfolva Tamássy (1927) állítását, a Nagyerdőben még terem, bár igen ritka 81930). Pac és Fancsika erdőkben bőven, Vámospércs mellett, a Haláp-erdő szélén, Sáránd és Mikepércs kö­zött található még a faj. Boros (1932) szerint a debreceni Nagyerdőből nem pusztult ki. Meg­említi előfordulását a Hajdúbagos-Hosszúpályi közötti Bagos-er­dőből, továbbá a Bánki erdőből és a Sárándi-erdőböl. Aszód (1932) szerint a Nyírségben ma már alig lelhető fel. Soó (1932) szerint a Nyírség déli részén, (pl.: Pac-erdő) kora tavasszal bújnak ki az egyhajú virágok lila csillagocskái. Földvári (1939) szerint a banki erdőhivatal kerületében védetté nyilvánított erdőrészek között különös figyelmet érdemel a Fancsikában lévő 222/A és a diószegi út melletti 328/A, valamint 385/A, 387/a erdőrészek, ahol Bulbocodium, stb... fordul elő. Soó (1942) a Samicumból az alábbi előfordulási helyeket említi: Deb­recen „Nagyerdő", „Pac-erdő, Bánk-erdő", „Fancsika", „Haláp"­Vámospércs, Sáránd-Mikepércs, Hosszúpályi-Hajdúbagos, Érmi­hályfalva-Erkörtvélyes. (Megjegyzem, hogy ez utóbbi terület Romániához tartozik.) Máthé (1943) szerint Debrecen homoki erdeiben itt-ott még nagy bő­ségben terem, úgy ősi tölgyes erdőben, mint telepített akácosok­ban. A debreceni Nagyerdőben már igen ritka, de a Pac- és Fancsika-erdőkben, valamint Haláp-erdőben, továbbá az érmihályfalvi erdőkben, Sáránd és Mikepércs között és a Hosszúpályi erdőben oly mennyiségben virít, hogy a debreceni vi­rágpiacra is kosárszámra jut belőle. Soó (1973) a Nyírségből Debrecen, Sáránd, Hosszúpályi települések neveit említi. Fintha (1975) szerint a virágpiacok keresett cikke, 1970, 1971 és 1972­ben Debrecenben több kosárnyi Bulbocodiumot adtak el sáfrá­nyokkal vegyesen. Soó (1980) a Nyírségből Debrecen környékét írja le előfordulásként. Rakonczay (1989) szerint a 6 hazai előfordulásból 3 Debrecen környé­kén található.

Next

/
Oldalképek
Tartalom