A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Emlékezés Vellay Imrére (1850-1898) különös tekintettel a szegedi városi múzeumot érintő adatokra

A gyűjtemény megsemmisülése Közhely szerű igazság, hogy az idő pénz. Az 1898-ban még 300 forintért kínált gyűjteményért a törvény szerinti örökös Vellay Emilia egy esztendő múlva már 400 forintot kér (SzN 1899 05. 16). Mivel a becsült tényleges értéke 20003000 Ft (SzN. 1898 01. 11.) Pálfy Viktor tanácsnok kezébe veszi az ügyet (SzN. 1898 08. 16., SzN. 1898 08. 23.). Javaslatára kiutalják Reiznek a kért összeget. Ezek után már semmi akadálya sincs az üzletnek, melyet valamikor 1899 május közepén Jablonowski jelenlétében, a rovartani állomás épületében kötöttek meg

s

. A május 24.-i Szegedi Napló már a gyűjtemény megérkezéséről tudósított (SzN. 1899 05. 24). A különféle rovarok ekkor még 30 rovardobozt töltöttek meg, de a dobozszám hamarosan 27-re csökkent

9

. A várakozás egyedül a múzeumbogaraknak kedvezett. A gyűjtemény túlnyomó részt bogarakból (Coleoptera) állt, de egyéb rovar rendekből is tartalmazott reprezentatív anyagrészeket, melyek Vellay Imre (1896/d) rovarkatalógusa alapján azonosíthatók. A napjainkban használatos rendszertani felosztás szerint haladva a szóban forgó rovarrendek a következők: kérészek (Ephemeroptera), szitakötők (Odonata), csótányok (Blattodea), fogólábúak (Mantodea), egyenesszárnyúak (Orthoptera), álkérészek (Plecoptera), bőrszárnyúak (Dermaptera), skorpiófátyolkák (Mecoptera), tegzesek (Trichoptera) recésszárnyú-formájúak rendsorozata (Neuropteroidea), poloskák (Heteroptera), lepkék (Lepidoptera), kétszárnyúak (Diptera) és a hártyásszárnyúak (Hymenoptera). Reizner nem sokkal a gyűjtemény megérkezése után tudatja Fraknói Vilmos püspökkel, a magyarországi nyilvános múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőjével, hogy rágásokat észleltek

10

: " zí gyűjtemény még a leszállítás előtt athrenusoktól (helyesen Athrenusoktól) megtámadtatva némi rongálást szenvedett, de ezen hiányokat utólagosan pótolni fogjuk.,, A becsült példányszám ekkor még 12.000. 1899-ben, Lázár Béla távozását követően, Tömörkény István veszi át a természetrajzi osztály gondozását. Feladata ellátásához alapképzésben részesült. A sok preparátum időt rabló gondozása nem kötötte le túlságosan a néprajztudományhoz vonzódó írót. Az első adódó alkalommal megszabadult a tár vezetésétől. 1904-től Móra Ferencnek adta át a gyűjtemény felügyeletét (Gaskó 1999). A természetrajzi tárról 1902.ben készített kiegészítő leltárában Reizner már arról panaszkodott, hogy a Vellay féle rovarok állaga több, mint aggasztó

9

. ,, Megjegyzem azonban, hogy ezen gyűjtemény hosszas ideig alig lesz fenntartható. Az egyes preparátumok nem spiritussal, hanem a legolcsóbb módon, lángon égve készültek, minélfogva azok a más módon készültekkel szemben romlékonyabbak. Az egyes pusztuló példányok tehát időnként eltávolítandók. "