A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Emlékezés Vellay Imrére (1850-1898) különös tekintettel a szegedi városi múzeumot érintő adatokra

útjokba eső aszatot és beléndeket sem kímélték jlletve nem vetették meg, s a „Barátok" területén még a határt szegélyező fűzfák levelét is annyira lelegelték, hogy most már az alföld eme szívós mártírjainak csak vesszői meredeznek az ég felé. " A sáskadúlás megfékezésére az ún. „Ciprusi sövényt" alkalmazták. Adjuk át a szót ismét Vellaynak (Vellay 1898/a): „ Végre portyázó csatarendben egyenként felállított sövényeinket összevontuk és 450 méter hosszúságban a gabonák szélén egy vonalban állítottuk fel; ásattunk 2 m. hosszú, 1 m. széles és 1,5 m. mély lefelé üstformán szélesedő gödröket, a melyekben csakhamar egymás tetején ugrált, nyüzsgött és sisteregve elégületlenül kavargott a már termetesre fejlődött sáska; más része elkerülte a gödröt és a sövények mellett folytatta áramló útját a következő gödörig, a mely szintén kivette a maga részét az áramló tömegből és így tovább. Alig két óra lefolyása alatt megteltek a gödreink színig a nélkül, hogy a hajtóknak fáradságába került volna. Ásattunk újabb gödröket, melyek ismét megteltek és a sáska még folyton áramlott az esti órákig, a szájáni határ felől, de senki sem tudta, honnan és milyen területről. " A védekezés során rájöttek arra, hogy nemcsak emberekkel lehet a sáskákat hajtani, jó erre egy csapat liba vagy a sáskák által megszállt területre hajtott szarvasmarha csorda is. A Vellay által alkalmazott módszerek eredményességét jelzi, hogy 1890ben gr. Bethlen András földművelési miniszter elismerését fejezte ki a szegedi rovarásznak hozzáértő és szorgalmas munkájáért (SzN 1890 07.24). A sáskajáráshoz kapcsolódik három kommentár nélküli megjegyzés. 17 Vellaynak halála után, 1898-ban a Rovartani Lapok hasábjain két cikke jelenik meg ebben a témakörben. Ezek: „A marokkói sáska vándorlása" (156.-tól a 161. lapig) (Vellay 1898/a) és ugyanabban a kötetben (Vellay 1898/b) „A marokkói sáska vedléséről" (193-tól a 197. lapig). 27 Jablonowski József az intézmény igazgatója „A marokkói sáska vándorlása" c. íráshoz az alábbi kommentárt fűzte: „ Vellay Imrének ezen dolgozata egy kis szemelvény ama nagyobb munkájából, melyet ő még 1891-ben a Rovartani Állomásra küldött. Noha a dolgozatot egész terjedelmében más helyen közölni fogom, egy kis töredéket, melyhez egy más, a sáska vedléséről fog csatlakozni, mégis a Rovartani Lapokban is közlöm már csak azért is, mert Vellay élete utolsó jobb napjaiban mindig azon töprenkedett, hogyan is váltsa be ígéretét, a melyeket a szerkesztőségnek a közreműködésre nézve tett. Jablonowski. " 37 (A marokkói vándorsáska) „Hazai életmódját Vellay Imre tárta fel, azonban eredményei kéziratban maradtak. Ennek alapján Jablonowski (in Emich 1899) ismertette fejlődésmenetét. " (Balás-Sáringer 1984)