A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

egy lelőtt gólya gyomortartalmát korábbi dolgozatunkban közöltük (Rékasi, 1970). A 7. táblázatból kitűnik, hogy az emlős állatok maradványai között az egér (Bácsalmás, Dávod, Felsőszentiván, Hercegszántó, Hercegszántó-Hóduna, Vaskút) a mezei pocok (Bácsborsód, Csávoly, Katymár, Szeremle, Vaskút), a vándorpatkány (Bácsalmás), a vakondok (Hercegszántó) a leggyakoribb zsákmányállat. A madarak közül a kunbajai fészekben talált fácáncsirkék vegyszertől hullottak el, amit jellegzetes vegyszerszaguk is igazolt. Házityúk csirkéit a katymári és hercegszántói fészkekben találtunk. A katymári fészekben 1 gólyafióka vegyszerrel mérgezett mezei pocoktól hullott el, s így többet nem mertek egeret, mezei pockot fogyasztani, a többi fióka és az öreg gólyák is ezért kaptak rá a szomszéd csirkéire. A hüllők közül vízisiklót hét estben találtunk a gólyafészekben. Bácsalmáson, Hercegszántón, Hercegszántó-Hódunán kétszer, és Hercegszántó-Karapancsán, Madarason, Sükösdön. Madarason a gólyafióka csőréből lógott ki a vízisikló, Karapancsán pedig egy 30 cm-es vízisiklótól pusztult el a gólyafióka, mert nem tudta lenyelni. Fiatal teknősöket Vaskúton és Karapancsán, másik évben ugyancsak Vaskúton találtunk a fészekben. A kétéltűek közül a kecskebéka (Rana sp., amely már hibrid a tavi békával), fordult elő a garai, sükösdi és szeremlei fészkekben. A köpetekből hiányoznak a békák, s ez bizonyítja, hogy milyen erős a gólyák gyomorsava. Az emésztetlen, (lelőtt) gyomortartalomban azonban találtunk békamaradványt. A halak közül a 15 cm-es devérkeszegeket Csatalján és Szeremlén, a 30 cmes angolnát Érsekcsanádon találtuk a gólyaétrendben. Felsőszentivánon nagyobb haltól fulladt meg egy fióka. Halmaradványokat Bácsalmáson, Érsekcsanádon, Felsőszentivánon, Garán, Mátételkén, Szeremlén figyeltünk meg a fészkekben. A csigák közül az avarcsiga Bácsalmáson és Katymáron fordult elő a fészekben. A rovarok közül a rezes futrinkát Bácsborsódon, Felsőszentivánon, Hercegszántón és Szeremlén, szegélyes csíkbogarat és csíbort Bácsalmáson, Csatalján, Felsőszentivánon és hercegszántón, lótetűt Dávodon, fináncbogarat Bácsborsódon, pusztai cserebogarat Bácsalmáson találtunk. Mint látható, a nagyobb testű rovarok adják a gólya táplálékának jelentős részét a gerinces állatokon kívül. A táplálékszerzési területen megfigyelt zsákmányállatok A gyepes területről csigákat, egereket, vakondokat, futóbogarakat, a nedves területekről halakat, békákat, vízisiklót, vándorpatkányt, csíborokat, a kaszálókról csigákat, rovarokat, egereket, gabonaföldekről, tarlóról futóbogarakat, egereket és mezei pockokat zsákmányoltak. A külterjes területek faj- és egyedszáma is nagyobb, mint a belterjesen művelt területeké. A hőmérsékletnek, nedvességtartalomnak is befolyása van a táplálékszerző területek gólyák által történő kihasználására. Eső után a külterjesen művelt kaszálókon földi gilisztákat, csigákat, békákat találnak a gólyák. Gyakran lát-