A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

fertözöttséggel hozható összefüggésbe. Az elpusztult fiókák mind a fészekben, vagy a fészek alatt voltak találhatók, így a villanyvezetékkel történő ütközés, áramütés kizárható. Előfordult vegyszeres mérgezés is. Katymáron és Érsekcsanádon mérgezett mezei pocoktól hullott el fióka, utóbbi helyen a fiókák mellett az egyik öreg gólya is. A Hercegszántó-Karapancsai gólyafióka Garán szállt neki a villanydrótnak, ott ápolták, s csak a tyúkokkal együtt volt hajlandó táplálkozni. Felsőszentivánon 1978-ban 30 cm-es haltól, 1991-ben Karapancsán 30 cm-es vízisiklótól pusztult el a fióka. Sükösdön 1973-ban, Karapancsán 1976-ban állítólagos csirkerablás miatt, Hódunán pedig 1990-ben egy-egy öreg gólyát lőttek le. A szeremlei pártházról a fészket lökték le 1979-ben. A gólyaverekedések miatt nemcsak fiókák, hanem sok tojás is elpusztult. Néhány esetben sikeres pótköltés is volt: Hercegszántón 1988-ban, Mélykúton 1975-ben és Bácsalmáson 1991-ben. Bácsszentgyörgyön 1973-ban szarkák. Bácsborsódon 1976-ban csókák vitték el a fészekből a gólyatojásokat. Évente ellenőriztük a fészkekben maradt záptojásokat. Némely esetben Jakab Béla kérésére tojásméreteket is vettünk. A záptojások száma évenként: 1973 7; 1974 -4; 1975 -12; 1976-10; 1977 -1; 1978 -6; 1980 -8; 1981 -7; 1984 -4; 1987 2; 1990 -6; 1991 -5; 1992 -1. Házi veréb fészkelését - sikeres költésükkel - három esetben figyeltünk meg a gólyafészek oldalában, közvetlenül alatta a balkáni gerle fészkét is megtaláltuk. Bácsborsódon éveken át ún. Latinovics-kastély hatalmas, oldalnyílású kéményében gyöngybagolypár fészkelt. Minden évben sikeresen költöttek. A kéményen épült gólyafészek és a gyöngybagolypár fészke közti távolság mintegy 50 cm. A gyöngybaglyok a gólyafiókákat, tojásokat nem bántották, de a gólyafészek oldalában fészkelő házi verebeket megtizedelték. Táplálékukban - köpeteikben - füsti fecskét és mezei pockot találtunk a házi verebek mellett. Gólyák érkezése, költés, szaporulat Mint említettük, Észak-Bácskában Katymáron észleltük a gólya legkorábbi tavaszi érkezését 1976. III, 6-án, még hó is esett akkor. Sokáig nem is jött párja. A legkésőbbi tavaszi érkezést (IV. 29), Hercegszántóról jelentették. A leggyakoribb érkezés március második felére (József-nap körül) esik. Érsekcsanádon a 11 fészek közül mindig a Dózsa Gy. u. 65. sz. ház kéményen lévő fészekbe jönnek legelőször a gólyák. A Dózsa Gy. u. 82. sz. házon két kémény van. 1981-ben a nyugati fekvésű fészekbe III. 19-én, a keleti fekvésűbe csak IV. 10-én érkeztek gólyák. A tavaszi vonulás útján fellépő zavaró és akadályozó körülmények miatt (vihar, Etiópiában rakéták kilövése, mérgezés, stb.) olykor nagyobb a későn érkező gólyák száma, s ezzel magyarázható akár az idősebbek, akár az ivarérettségüket elért fiatalok esetében, hogy a költésben gyengébb eredményt érnek el, vagy utód nélkül maradnak. A fészket magányosan lakó gólyák is (többségük valószínűleg