A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Kőhegyi Mihály – Rékási József: Adatok Észak-Bácska madarainak vonulásához, különös tekintettel a fehér gólya (Ciconia ciconia) ökológiai vizsgálatára

tojó) párjuk pusztulására, elakadására utalnak. így Sükösdön 1974-ben 40 év óta először nem volt költés. A második gólya megérkezése után a gólyák azonnal pároznak, s kb. egy hét múlva megkezdődik a tojásrakás. Mátételkén 1974-ben a párzás április 10-én volt, s a tojásrakás IV. 20-tól IV. 25-ig tartott. A gólyák a költést az első tojás lerakása után azonnal elkezdik, ezért egy 4-5 fíókából álló fészekaljában egy hétnél nagyobb korkülönbség is lehet. Mintegy 32 napos költési idő esik egy tojásra. Általában május vége és június első hete között (V. 25 - VI. 5.) kelnek ki a fiókák. A szűkös táplálék miatt egy-két gyengébb fióka általában el szokott pusztulni az első 10-14 nap alatt. A megmaradtak azt a táplálékot eszik, amit az öreg gólyák tudnak hozni. Öt fióka felnevelésére csak különösen kedvező körülmények között kerülhet sor. Összesen nyolc alkalommal észleltünk öt fióka felnevelést: 1973-ban Bácsalmáson és Garán, 1977-ben Bácsborsódon és Szeremlén, 1978ban Hercegszántó-Karapancsán, 1987-ben Sükösdön két helyen, 1989-ben Karapancsán a közeli Ferenc-csatorna bő táplálékot nyújtó hatása miatt itt már másodszor. Június 10-e körül tudja elhagyni a két szülőmadár a fészket élelemkeresés céljából, de csak rövidebb időre, s közeli területre. Begyből etetnek, s a táplálékot csőrükben hozzák. Június végén már mindkét öreg gólya naphosszat élelmet keres. A gyűrűzéseket június legvégén, július elején végezte az egyik szerző gimnazista diákjaival. 1992-ben Hercegszántón az ún. „törökház" nagyon magas kéményen sikerült az eddigi egyetlen öreg gólyát meggyűrüzni a 811 gyűrűzött gólya közül. Július vége felé röpülnek ki a fiókák, de Katymáron és Szeremlén már két esetben megtörtént, hogy a gyűrűzés idején. A legidősebb fióka kap szárnyra legelőször, s ezt követik testvéreik. A szülőket kísérik élelemszerző útjukon, s kora reggeltől késő estig együtt van az egész gólyacsalád. A gólyák aktivitási körzete A táplálkozás legnagyobb része (80%) 4-5 km-es körzeten belül történik: Bácsalmás-Mosztonga, Katymár-Fekete-Bara. Augusztusban már távolabbi területeket is meglátogatnak. Az irodalomból tudjuk (Skov, 1989), hogy a gólya kb. 40/h repülési sebességgel halad. 4-5 km-t kb. 6-7,5 perc alatt teszi meg, így minden megtett km-re hozzávetőlegesen 1,5 percet lehet számítani. Szívesen keresik fel azokat a földeket, ahol éppen aratnak, s ott szedik össze az egereket, mezei pockokat. Sokszor tarlóégetéskor a tűzből menekülő apró rágcsálókat kapják fel a még parázsló tarlóról. Táplálékszerzési terület, terményféleség előnyben részesítése A teljes gólyaszezon (IV-VIII. hó) táplálékszerzési területe Bácsalmás környéki megfigyelési adatok alapján a következő: Kb. 60 %-ban a Mosztonga, a Sós-