A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Naturalia 1. (Szeged, 1999)

Gaskó Béla: Dr. Csongor Győző (1915-1997)

Dr Csongor Győző (1915-1997) Dr. Gaskó Béla "Magyar sorsnak mondják azt, ha valakit csak halála után fedeznek fel. Akkor kezdjük érdemeit méltatni, akkor eszmélünk rá jelentőségére, amidőn már nincs az élők sorában. " Beretzk Péter 1954 Ismét elment valaki, akit tiszteltünk és szerettünk, aki lélekben immár eggyé vált a kultúrpalota évszázados falaival, az itt őrzött apróbb- nagyobb tárgyakkal, iratokkal. Csongor Győző Szegeden 1915 február 27.-én, Czibula Viktor néven látta meg a napvilágot. Anyja neve: Babos Karolina. Gyermekei: Gábor, Julianna és Krisztina. A diákévek a doktori cím megszerzéséig Édesapja dr. Czibula Antal ügyvéd bibliofil ember volt, aki tekintélyes házi könyvtárat alakított ki. Feltehetően a családi háttér magyarázza Csongor Győző legendás könyvszeretetét, továbbá érdeklődését szűkebb pátriája történései iránt. Vonzódása az örökké megújuló természet csodáihoz Baross főreálbeli tanárának, Czógler Kálmánnak köszönhető (Csongor 1956/a, 1977). Czógler, akárcsak később tanítványa egységes egészként fogta fel az élővilágot. Csongor Győző (1977) szavaival élve ,,...nem könyvből tanulta és nem könyvből tanította a természetet". Czógler Kálmán önképzőkörében tartotta az ifjú Csongor Győző első előadását a szegedi kagylókról (Tandi 1997). A Városi Múzeum gyűjteményét szintén Czógler révén ismerte meg, aki 1917 és 1936 között -mai szóhasználattal élve „félállásban"- a természetrajzi tár őreként dolgozott intézményünkben. Diákjaiból természetismereti szakkört szervezett. Közülük a legrátermettebbeket bevonta a múzeumi munkába. A szakköri tagok segítségével elsősorban a munkaigényes preparálást kívánta megoldani, de közös kirándulásaik a múzeum tárgyanyagát is szépen gyarapították. Mint lelkes lokálpatrióta Czógler elsősorban Szeged környékének élővilágát igyekezett felmérni. Saját szakterületén kívül más tudományágak is érdekelték. Szívesen járt ki Móra Ferenc ásatásaira, segített az adatrögzítésben és a restaurálásban (Gaskó 1999). A fiatal diák „famulusként" gyakran kísérte el mesterét Szeged környéki kirándulásaira. Egyik különösen nevezetes útjukra így emlékezett majd fél évszázad távolából (Csongor 1979) : (tavasszal) "...ha a környéket járom...mindig első mesteremre Czógler Kálmánra gondolok, aki mint diákot először vitt magával