A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái 1

szűkülő, a kihajló perem az elülső oldalon, a varratvonalban kissé kicsőrösödik (Sz43-Sz48). A fej lágy ívvel fordul a nyakba. A nyak végén, alul kis tompa sarok lehet (Sz43, Sz45). A nyak és fej kerekített, nincsenek végigfutó síkok. Ismert nyaka csillagszerűen tagolt, korong alakú gyűrű (Sz45). Itt fordul elő a legjobb, meggyvörös, polírozott fedőréteg (Sz44). A tüztér mérete szórást mutat: 5,7 ml (Sz43) és 8,4 ml (Sz44) között. E típus az esztergomi példányok B csoportjával egyezik meg. A Sz43 mérhető fej-nyak nyílásszöge 75°. 2. A fejformát tekintve nagyon közel esnek ehhez a tompa lapolást mutató példányok. (Sz49-Sz52). A fej-nyak profilja még töretlen. Fej-nyak nyílásszög 70°, űrméret 9,4 ml (Sz50). 3. A lapolás kifejezettebbé válásával együtt a fej forma is veszít kerekded jellegéből, s bár behúzása megmarad, a fej hengeresebb benyomást kelt (Sz53-Sz59). A fejperem oldalt nem hajlik ki. A fej alja síkhoz közelítő felszínt alkot a nyak és a fej előoldala között, azokkal szöget bezárva, mely a profil jellegzetes, kétszer megtörő vonalát adja. A fej síkjai a gallért viselő nyakon is végigfutnak. A kúpos, kerekdeden záruló nyakgyürű hengeres benyomatok révén csillag alakú, mely általában 8 ágú. Fej-nyak nyílásszögük 55-65°. Az esztergomi darabok C csoportjával azonosíthatók. 4. Fejforma tekintetében nem különböznek az előzőtől azok a példányok, melyeken a lapolás 8 sávja a fejen már homorúvá válik, még inkább hangsúlyossá téve azt (Sz60-Sz66). A nyakon a sávok síkok. Nyílásszög 65°. 5. A bemélyülő 8 mező csak a fejen ível végig, mindkét végükön félkörös lezáródással (Sz67-Sz69). A mezőket domború vonalak határolják. A Sz68 esetében a fej alján mezők nincsenek, hanem vonalakkal határolt majdnem sík terület. A lapolt, galléros nyak végén kúpos, lekerekített csillaggyűrű. Űrméret: 4,9 ml (Sz67), nyílásszög 65°. Kisméretűek. Az előzőekbe be nem sorolt nyaktöredékek (Sz70-Sz88) lapoltak, egy kivétellel (Sz88), többségüknek gallérja van, csillagos nyakgyűrüjük kissé gömbölyített kúp. Ennek alapján a 2-5. típusba tartozhatnak. Egy korongalakú, csillagszerű nyakgyűrűs nyak (Sz73) és két kúp alakú, éles bevagdalásokkal tagolt nyakgyürüs nyak (Sz86: 14 osztatú csillag, Sz87) mutat egyedi megjelenést. A fejtöredékek (Sz89-Sz95) többsége lapolt, a 2. vagy 3. csoportba tartozhatnak. Az itt megkülönböztetett csoportok formai kritériumai nem minden példányra érvényesíthetők, köztük átmeneti alakok is vannak, a határokon egy-egy vonásukban túllépve, ami a fejlődés folyamatosságát jelzi. A 2-5. típusnál a fej kissé előrenéző alsó felületén többé-kevésbé ellapuló felszín található, mely a pipa állítva való, tehát használat közbeni letámasztását tette lehetővé, ahogy ezt a gyakorlat is igazolta.

2H Méretek tekintetében az 1. és a 3. csoport nagyjából egyforma határértékek közt mozog, a 2. kissé kiemelkedik, de igazi markáns eltérésről nem beszélhetünk. Figyelemre méltó az 1. csoport ürméreteinek jelentős szóródása, ami a fejek magasságkülönbségeiből adódik. A 4. és 5. csoport méretben azonban egységesen kisebb ezeknél. Csupán méretadatokra támaszkodva a 4. és 5. csoportot kellene korábbinak tartsuk. A sikeres próbát a Sz49 és Sz50 esetében tettük meg. Szárral való megállásuk (jogos lektori felvetés) még kérdéses.