A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái 1

török hagyományoktól. Kisebb fogaskerék-vonal fut a tőke mentén és a kémény dere­kán, egy szélesebb a csészén (űrméret: 7,5 ml). Nyakak (VII. tábla) Egy rövid nyak kopott, gyenge zöld máza, ellapuló nyakgyűrüje, széles, kerekí­tett előgyűrüje, elkent formálása már új kort jelez, míg gallérja/párkánya még török hatásra mutat (Szl65). A Vártemplom 5. rétegéből került elő, mely a török kori járó­szinttel kezdődik és a Rákóczi szabadságharc zár. Színvonalas műhely terméke a Szl66 ferde, finom bordákkal fedett nyaktöre­dék, a végén sima mezővel, kissé kúpos lezárással. Kémények (VIII. tábla) A fehér kéménytöredék alsó felén a plasztikus dísz nyomai a töredékesség miatt nem értelmezhetőek (Szl67). A Szl68 vörös, ívesen kihajló kéménydarab talán tuli­pánforma pipáé lehetett (E szelvény 5. réteg: 18. század első fele). Import pipák (VIII. tábla) A korongalapú típus nagyméretű, gazdagon díszített, finoman munkált, vöröses, márványos bevonatú darabja (Szl69) biztosan török kornál későbbi, pecsétlője a Szl3-al azonos motívumú. Az E szelvény 5. rétegéből került elő (18. század első fele). Egy kiváló minőségű, vöröses márványos anyagú kéménytöredék is ismert (Szl70), háromszögű, szembefordított mezőkben finomrajzú félpalmettákkal díszítve, mely talán az előbbi korongalapú csésze része volt, de kora legalábbis közeli. Vélhe­tően az isztambuli Tophane-negyed, vagy neves bolgár központok pipakészítőinek termékei lehetnek. 19 századi gyári pipák (VIII. tábla) Az ide sorolt pipák sokszor már a készítő vagy gyár/műhelytulajdonos bélyegző­jét viselik. Fémmodellben való készítésük nagy formai szabályosságot, pontosságot hoz magával. Ezek felé még csak átmenetet jelent, s e körben legkorábbinak tűnik két azonos, nyolcszögletű, fekete pipafej (Szl71, Szl72). Nyakuk hengeres, a ferdén szeldelt nyakgyűrű alatt apró párkány. A fej alján nyolcszögletű pecsét: gyöngysorral kereteit mezőben ugró ló, fölötte N H betűk. Ehhez hasonló, lovassal bővített rajzú kerek pecsétek, fölöttük F L, ill. I K monogrammal, Körmendről ismertek, ezek valószínű­leg pecsétgyűrű lenyomatai. 6 ' Azoknak magas, hasonlóan szögletes, fekete feje, fi­nom kidolgozású, előoldali magyar címerplasztikája alapján feltételezhető, hogy mindezek a 19. század első felének alkotásai. Markáns vonású műhely igényes darabja egy nyolcszögletű, rövid nyak (Szl73), melynek fényes fekete bevonatán karcolások és pontok virágmotívumot alkotnak. A fej alja az alsó nyaksík lapos nyelvszerü végződése, a nyakból erősen kiugró bordák Nagy Z. 2001. LX. t. K3, K4, CVII. t. Ib, 2b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom