A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái 1

Balkánon számos analógiája ismert.

55 A fehér Szl55 nyúlánk, kevéssé kigömbölyödő fejének aláhajló alsó részén jobboldalt mühelyjelet visel, tőkéjét domború cikkcakkvonal övezi. Egy példány a csoport tagjaitól elütően a kéményperemen ferdén csapott, erős gyürüt és a csésze pereméig nyúló, erőltetett tőkét hord (Szl56, űrmérete 6,8 ml).

56 Az egyetlen tajtékpipa is tulipánformát mutat (Szl57), a díszítetlen fej űrmérete 6,4 ml. Jobboldalán apró, a falat át nem törő furat. Valószínűleg tulipán formájú lehetett a Szl 58. Kerekded alsó felét 7 széles, ívelt aljú árkolás tagolja, köztük vonalakkal, ami a szirmosan vájatok, tulipánforma fejű pipák

57 közé sorolja. Egyediek a felül lezáró félkörívek benyomatai. A Szl59 feje hengerszerü, kevéssé őrzi a tulipánformát. Alsó, kissé gömbölyödő felét bekarcolt bordák, felső részét és a nyak alját pecsétlő (körív belül ponttal) díszíti. Keskeny, tölcséres nyakgyűrüje előtt fogaskerekes előgyűrű, utána kettős, karcolt párkány. Törökös vonásait ellensúlyozó darabossága merevebb kezű 18. századi mester kezébe adja. A Szl60 közvetlen mintájául szolgáló, tőkével ellátott típus szokatlan, fekvő hengeres csészeformája ellenére török - erre mutat törökhoni és Földközi-tenger szerte való ismertsége.

58 Megerősíti ezt és porcelánnal 1630-1670 közé keltezi a bisagai (Adria) hajótörés anyaga. 9 A szegedi példány már kerekded (tulipánforma?) csészéje oldalain kívül alján is lapos korongot visel, az oldalsókon küllőskerék-szerü relieffel (virágmotívum helyett), és előoldali lapot rácsozással. Mindez az eredeti formák sorvadásának, átalakításának és kiegészítésének következménye, ami indokolja a példány török kor utánra való, 18. századi keltezését. Korongalapú pipák (VII. tábla) E formáknál a csésze ellaposodik, korongszerü lesz, melyen magas, hengeres, díszítetlen fej ül (Szl61, Szl62). A Szl61 török kora nem kizárt, szemben a fényes, vörös bevonatú, felfelé szélesedő fejű Szl62-vel, ahol a tőke eltűnt, s csak két párhuzamos vonal emlékeztet rá. Egyéb fejformájú pipák (VII. tábla) Egy közpipákkal formai rokonságot mutató, aszimmetrikus, keskeny tőkéjű pipát elmosódó formái, gyenge zöld máza és fej-nyak hegyesszöge köt a 18. századhoz (Szl63). Előkerülése az E szelvény 5. rétegéből a század első felére teszi. A fekete, derékban enyhén behúzott kéményü Szl64-t a félgömbös csésze hengeres oldala és a kettős fogazató kerék (a tőke középvonalában és a kémény peremén) határolja el a 55 Legközelebbiek 19. századi, más típusú fejen: Robinson R. W. 1985. C93, C95, C97; Ilceva 1975, T. 2. 15 - V. típus. Ennek ellenére az Szl54 (E szelvény 5. réteg) a 18. század első felénél nem későbbi. 36 Horvátországi párhuzama, leginkább a kéményperemre, Rovinjból: Bekic L. 1999. Tabla 6; 2,4,7,8. 57 Kondorosy Sz. 2007. El04. H A típus összegyűjtött példáit a pomégues-i (Marseille karanténkikötője) tengeri leletek (Gosse Ph. 2004. 162, 6.10, Nr. 048. 398, 394) párhuzamaként közölték (Uő. 2004. 163.), bár pontatlan, ill. hiányzó hivatkozásokkal (Kairó, Ceuta, Málta, Mütiléné, Damaszkusz, Velence). 59 Bisaga (Adria): Brusic Z.1987. 484, T. II. 13, T. IV. 5. 60 Ld. 25. Íj.