A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái 1

Kívánatos volna minden esetben a motívumok nagyított rajzú vagy fényképü közlése is - a műhelybélyegek megkerülhetetlen, hasonló közreadásán kívül, tekintve, hogy méretük miatt ezek kicsinyített vagy méretarányos ábrázoláson kevéssé vehetők ki, jelentőségük viszont nagy lehet.

6 Érzékeny jelzői egy-egy divathullámnak, s így különböző típusú, egyébként nehezen korrelálható pipákat kapcsolnak egy kronológiai horizontba. Kérdéses egy-egy ilyen horizont szélessége, azaz egy motívum elterjedésétől eltűnéséig eltelt idő hossza. Ebben irányjelző lehet annak földrajzi elterjedtsége, variánsainak és származékainak megjelenése és száma. Mindezek továbbá kulturális hatások, hatósugarak felderítésében is támpontot nyújtanak. A görgőpecsétlők alkalmazása az egyedi bélyegzőknél jóval általánosabb, gyakran azokkal együtt fordul elő. A török pipáknál szinte csak akkor hiányzik, ha ez típusjellemző (így a 3 nagyobb típusnál: Szl5-Sz35, Sz43-Sz95, Sz99-102, továbbá a Szl60-nál), vagy ha mázasok. Egyetlen kivétel a Szl4. Leggyakoribb a fogaskerék, mely a fogak mérete, sűrűsége és finomsága szerint többféle lehet, akár egy pipán belül is (Sz7, Sz8, Szll3). Az ezt követő mihrábsorok kidolgozottságban és tagoltságban eltérőek (két- vagy háromfokú: Sz39; egy- vagy kétnézetü). Elhelyezésük a fejpaláston végig (Sz39, Sz40), a nyakgyürűn körbe (Sz38) vagy ferdén (Sz8) ismert. A fogaskerék módosulata a fürészfogas mintasor (Sz36, Sz41, Sz97). Előfordul futókutya-sor (Szl09, a nyakgyűrűn és alatta), cikkcakk mintasor a tőke mentén (bemélyedő: Sz97, domború: Szl55), tüskesor (Sz97). Szélesebb kerékkel készültek a rácsminta-sávok (Sz2-Sz4, Sz37, Szl08?). Mázazás, festés, polírozás A 179 pipából 11 mázazott (6,1%): 6 zöld, 2 sárga, 3 barnás színű. Közülük 9 török, két zöld színű későbbi. Tehát a török pipák 7,6%-a mázas. Ez az Esztergomban talált 10% körüli arányhoz esik közel (Kondorosy Sz. 2007). Ha a két tömegárunak számító, és helyi eltérések miatt az arányokat erősen módosító csoporttól („A" és „B", ld. alább) eltekintünk, az eddigi hazai török lelőhelyek mázas pipáinak aránya 2036% közötti, melyből a szegedi a legkisebb (1. táblázat).

7 összes török pipa közpipák („A") festettpolírozott pipák („B") mázas pipák mázas pipák „A" nélkül mázas pipák „A"+„B" nélkül Szeged 118 21 17,8% 53 44,9% 9 7,6% 9,3% 20,4% Palánk

8 94 32 34% 6 6,4% 20 21,3% 32,3% 35,7% Esztergom

9 236 144 61% 17 7,2% 23 9,7% 23,9% 29,3% 1. táblázat: Török pipák egyes csoportjainak aránya hazai törökkori várakban A 5 mm köriili méretük és a nyomdai reprodukciós lehetőségek miatt legalább háromszoros nagyítás célszerű. 7 Ebben a bármily kis mértékben bizonytalan korú példányok (11. Íj.) levonása sem okoz lényeges változást, a mázas pipák aránya így 8,3% („A" és „B" nélkül 26%) lenne, a palánkinál továbbra is jelentősen kisebb értéket mutatva. x A palánki vár anyagával együtt közölt 11, más vagy ismeretlen helyről származó példány nélkül. 9 Az esztergomi közpipák egyike mázas, így a közpipák nélkül a mázasok száma is eggyel kevesebb.