A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Kondorosy Szabolcs: A szegedi vár pipái 1

A mázazás sehol sem általános a Török Birodalomban (Görögországban 0-3,2 %, Bulgáriában 0,9-3,8%).

10 A hazai, a balkáni átlagot jócskán meghaladó arány a hazai későközépkori fazekasság mázhasználatának továbbélő és kiterjedő hagyományaiban gyökerezhet. A szegedi mázas pipák 44%-a zöld, 56%-a sárga és barna. Ez a Palánkon talált sárga/barna túlsúllyal (80%) szemben kiegyenlítettebb, és közelebb esik az Esztergomban észlelt arányokhoz (56% zöld, 44% sárga és barna). A szegedi mázas pipáknál többségében világos (fehér, világossárga vagy -rózsaszín), jól iszapolt agyagot használtak, de harmadánál vörös az anyag. Mangánlilára festés egy példánynál ismert (Szil), élénkvörös agyagfestékkel viszont a tagolatlan, vékony nyakú pipák (Sz43-Sz95) majd mindegyikénél. Ezeknél néha még vékony, fekete, szabálytalan futású vonalakkal is „márványozták" a felszínt. Ilyet találunk a Szl02-nél is. A polírozás, mely ezeket is jellemezte, ennél sokkal általánosabb volt. Török kor E körbe soroljuk a hódoltság idején, a Török Birodalom területén, de nem feltétlenül török kéz alkotta formákat." A tömegáruk egyöntetűbb alakjaitól eltekintve formai változatosságuk nagy, példányaik javarésze egyedi. Utóbbiakra jellemző a bepecsételt motívumokkal való és/vagy formázó modellből eredő díszítés, mint a tőke (86%), a lépcsős nyakgyürű (78%), a párkány (35%), a gallér (18%).

/2 E magányos példányokról, míg nagyobb példányszámban elő nem kerülnek, feltehető, hogy alkalmi kereskedelem révén vagy személyes holmiként kerültek ide, netán kisebb helyi műhelyben készültek. Tagolt pipák A nyak és fej, s többnyire a csésze és a kémény is világosan elkülönül. Gömbölyded csészéjű pipák (I—II. tábla) Bordázott gömbölyded csészéjű pipák Három példány meg egy nyaktöredék (melynek előgyürüjét lecsiszolták) egyazon műhely közel azonos modelljeiből származik (Szl-Sz4, méreteik 0-1,5 mm-s pontossággal megegyeznek): ovaloid csészén 11 magashátú borda, hengeres, fent kicsit szélesedő kémény, lépcsős kerek nyakgyürű. A szürkére égetett darabokat (Sz2-Sz4) fogaskerék-vonal díszíti a nyakgyürű alatt, a nyakon, a tőke mentén és középvonalában, valamint a kémény alján és tetején, a Szl azonban zöld mázas, vörös 10 Görögország: Kerameikosz: 1,6% (Robinson R. 1983. 273), Korinthosz: 3,2%, Athén: 0% (Robinson R. 1985. 172), Bulgária: Szófia: 0,9% (Stanceva M.-Medarova Szt. 1968. 11), Veliko Trnovo: 3,8% (Ilőeva V. 1975. 186-198). 11 Stratigráfiai bizonyíték híján a besorolásnál csak külsődleges jegyekre támaszkodhattunk, ami az alakok többségénél elegendő volt a bizonyossághoz. A kétséges darabokra utalunk (Sz36, Sz41, Sz42, Sz96, Sz98, Szl05, Szl 13-115, Szl 18). 12 Az arányok az adott formai elem szempontjából értékelhető példányokra vonatkoznak.