A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

N. Szabó Magdolna: Adatok a hazai háziipar reprezentációjához az országos és a világkiállításokon (1872-1900)

Az 1872-es új ipartörvény és többszöri módosítása után az állami vezetés törvényi szinten is foglalkozni kezd az ágazattal, ráébred annak nemzetgazdasági jelentőségére. Ahhoz azonban, hogy ésszerű fejlesztési és megvalósítási javaslatokat tegyenek, előzetes felmérések szükségeltettek a háziipar állásáról. Az adatgyűjtésre kijelölt tisztviselők mutattak rá egyes vidékek jellemző tevékenységeire, azok elterjedtségére és jövedelmezőségére.

7 Ugyanígy hatottak egyes kiállítás-rendezői törekvések, melyek szerint a „nemzeti karakter" megjelenítésére a magyar gyáripar termékei önmagukban még kevésnek bizonyulnak, többet mondanak a vidéki földművelő nép életterét és életmódját érzékeltető etnográfiai elemek. Ahhoz, hogy ezek nagyszabású kiállításokon megjelenhessenek, átfogó statisztikai felmérésekre és elemzésekre volt szükség.

8 Az 1867-es párizsi világkiállítás kapcsán Rómer Flóris hívja fel a figyelmet a háziipar behatóbb ismeretének szükségességére: az ipari tevékenységen belüli hézagok, és sok tárgy elszigetelt volta feltűnt a tudomány embereinek, és sürgető kívánságként jelentkezett a rendszeres kiegészítésre, az áttekintés teljességére való igény. Hiányzott szinte minden - mondja -, amit „a köznapi ember a szépségre és tökéletességre való igénnyel készít": a szövött és hímzett tárgyak, melyek évezredek óta máig házi használatra készülnek, nem a világ piaca számára, csupán szűk családi körnek, legfeljebb kisebb közösség részére.

9 Az óhajból program, és az 1873-as bécsi világkiállítás egyik vezető eszméje lett. Megvalósulását az alábbiakban részletezzük. A kiállításokat kronologikus sorrendben tárgyaljuk, ahogy a hazai és külföldi tárlatok követték egymást, hiszen egymásból fejlődtek ki, felhasználva a korábbi események tapasztalatát, mérlegelve a sikereket, számolva az érdeklődés, a hangsúlyok, a társadalmi és gazdasági tendenciák folytonos változásaival. A háziipar „nyilvánosságát", változó megjelenését és hatásait a kiállítások hivatalos jelentései, nyomtatásban megjelenő katalógusok, beszámolók, napilapok, és a szervezés körülményeiről tanúskodó levéltári adatok alapján tárgyaljuk, közel sem a teljesség igényével.

10 7 MOL. A M. Kir. Kereskedelemügyi Min. iratai a háziipar országos felmérése tárgyában K231-1895-22443 tartalmazza az 1893-as mutatókat a piac- és fejlődőképes tevékenységek területi megoszlásáról. Az agyag háziipar (különleges fazekak, cserepek) Gömör, Csongrád, Bihar, Sopron, Naszód, Csík, Udvarhely, Maros-Torda, Torda-Aranyos vármegyék; a fa háziipar (faszerszám, szerszámnyelek, faedények, facipők, szitakéreg) Gömör, Nyitra, Veszprém, Háromszék, Udvarhely vármegyék; a kosárfonás Szepes, Bács-Bodrog. Zemplén, Sáros és Trencsén vármegyék; a szatyor- és gyékényfonás Csongrád, Szatmár, Maros-Torda, Beszterce-Naszód, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyék; a szalmafonás Hajdú, Maros-Torda, Udvarhely, Szeben vármegyék; a szőnyegszövés Torontál, Máramaros és Csík vármegyék; a varrottas és hímző háziipar Kolozs Csík, Nyitra Trencsén, Pozsony és Brassó vármegyék; a csipkeverés Bars, Zólyom és Nagy-Küküllö vármegyék területén számottevő. 8 Ezek a felmérések jelentős források a kézműipart kutatók számára. Ld. Gelléri Mór: A magyar háziipar jövő iránya (1883), Ráth Károly: Háziiparunk jellege és közgazdasági szerepe, vagy Kovács Gyula: A magyar háziipar törzskönyve c. művét, utóbbiak a Matlekovits-féle millenniumi kiállítási főjelentésben jelentek meg. Matlekovits Sándor 1898. Rómer Flóris 1875-ben megjelent cikkét (Die nationale Haus-industrie auf der Wiener Weltausstellung 1873) Kresz Mária fordította magyarra. Kresz Mária 1973. 19-20. 1(1 A külföldi tárlatokon való részvétel szervezése az illetékes kamarák feladata volt, a hazaiak rendezését pedig a Földmüvelés-, Ipar-, és Kereskedelemügyi (1867-1889), később a Kereskedelmi Minisztérium (1889-1935) felügyelte, melyekhez a kereskedelmi és iparkamarák is tartoztak. A gazdasági élet csúcsszervezeteinek levéltári anyagát a Magyar Országos Levéltár (továbbiakban MOL) őrzi. Az iratok nagy