A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

meg a jó kútvízzel kevert bort ide szokták manapság tenni. Igen fontos, hogy a kocsinak a vasalása

121 jó legyen, hisz ez tartja össze az egész kocsit. Szinte játéknak tetszik az a sok cifraság, virágos, karikákba hajló vassugarak, melyek szinte folyondárként veszik körül az oldalcserényt. Mikor új kocsit vesz a gazda, a régit nem vonják még ki a forgalomból. Azon is jó erősek még a lőcsök, tészlivasak}

22 lehet azt még sokáig használni. De az új kocsit is jól szemügyre veszi a gazda, mielőtt megkötné az alkut.

123 Jók-e a küllőkl Nem állnak-e rosszul a talpfában vagy a kerékagyban? Ha ez nincs rendben, a végiglyuk rezeg a tengelyen, s a kerék olyan S-betű forma mozgást csinál, mint a rozoga cigánykocsik kereke. Most meg úgy látszik, mintha a császkeréknek valami rázódása volna. Ebből arra lehet következtetni, hogy régi a kerékagy, kopott benne a végiglyuk, csak újra van faragva. Alapos vizsgálat után azonban meggyőződésünk, hogy tévedtünk, a nyaklószög is egészen rendes, a fürhéc is rendes, a kisefák pedig egész szép hajlásúra vannak faragva.

1 4 125 A gyeplőszár indulás előtt a lőcsön helyezkedik el. Rendszerint csak ezzel ütik meg az induló lovakat, az ostorra nincs is szükség. Az ünneplő kocsik " persze díszesebbek a mindennapinál, ilyenkor a lovakra is a jobbik szerszámot adják. Ahogy haladunk a város felé, elmegyünk a szőlők mellett is. Bizony a szőlőben igen sok dolga akad a gazdának. Amint itt az első szép tavaszi nap, megindul a szőlőben a munka. Apa és fia igyekeznek a munkára. Az apa a tarisznyát viszi, a fiú a korsót. A tarisznya ócska kötőkből készült, s benne vannak a szőlőben nélkülözhetetlen szerszámok: kés, fakalapács, miegymás.

127 Ilyenkor van a nyitás, metszés, kötözés, azután meg a fenerosszpor ellen kell dermedeznie Továbbá évente legalább kétszer meg is kell kapálni a szőlőt, de vannak helyek, ahol háromszor is kapálnak. — Végre eljön a szüret ideje. Már jó előre készítik a hordókat, mert a sutukádakban

29 kipréselt szőlő idekerül. Mikor azután már iható az új termés, lopótökben

30 húznak fel belőle, abból eresztenek a poharakba, úgy kóstolják. De megterem a szőlőkbe a gyümölcs is szép számmal. Ezeknek nevéről már más helyen szóltam. A gyümölcsszedés tarogjával

n történik. így nevezik a kétlábú gyümölcsszedő létrákat. Evvel könnyen fel lehet borulni, ha az egyik lába beleakad a homokba. Pásztorok Amint haladunk a kocsival a város felé, egy hosszú fából való falat pillantunk meg a pusztán. Kelet-nyugati irányú, így vagy egyik, vagy másik oldalán árnyék van. Mellette kis fakalyiba van, ez a pásztorok lakása. Az előbb említett fal ugyanis a szárnyék}

32

, mely a nap, a szél és az eső ellen védelmezi a gulyát. A gulyások egész nap a pusztát járják az állatokkal, a szárnyaknál nincs más, csak a szárnyékember meg a kutyák. A szárnyékember rendszerint öreg gulyás szokott lenni. De szárnyék manapság már ritka látvány, helyette erdőket ültettek, melyek szintén védik az állatokat az idő viszontagságaitól. Csak a pásztorok sörényből font cserénye

m maradt meg, mely olyan forma, mint egy szoba, s a cserényes lakik benne,