A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

csikók lábára béklyóvasat tenni, még pásztorgyerek sem kell hozzájuk. A béklyó manapság már kevés helyen látható. Azért volt igen alkalmas, mert ha ezt reátették a csikó lábára, nem tudott elszaladni, meg leszedni sem lehet a lovak lábáról, mert olyan furfangos lakatra jár, hogy csak a gazdája tudja kinyitni. Szokták még cövekkel is megkötni a lovakat.

105 Ez úgy történik, hogy egy alkalmas fadarabnak az egyik végét baltával hegyesre faragják. Azután a ló kantárjához hosszú zsineget kötnek, melynek a másik végét a fadarabhoz kötik. így a lovak csak bizonyos körzetben mozoghatnak szabadon. Tanyás Gergő azután úgy segített magán, mikor nem volt mit enni adni a lovainak, hogy olyan hosszú zsinegre eresztette őket, hogy át tudtak menni a szomszéd gyönyörű kövér legelőjére. Ha felnő a csikó, kocsi előtt a helye. Jóljárt szomszédnak két lóra való szerszámja is van, gyeplővel, nyaklóval egyetemben,

106 csak éppen lova nincs hozzá. Ezért azután összebeszélt a sógorral, akinek lova van, szerszám nélkül, hogy együk menne szétnézni a tanyák közt az új bor irányában. Nagy dolog is az új szerszám. Mennyivel büszkébben ül a gazda a kocsin, ha lovain szép új szerszám van, világossárga bőrből, rézkarikákkal.

107 Szombaton délután már nem dolgoznak a tanyákon. Ez az idő már valahogy a vasárnaphoz tartozik. Ilyenkor szedik rendbe a tanya környékét. Az asszonyok meszelnek. A gazda, ha elvégezte a dolgát, ellátogat a korcsmába. Aki messzebb lakik, lovon jön. De nem parádésan ám, hanem csak úgy, ahogy szombaton illik. A kötőfék szára a ló szájában, nyereg helyett valami ócska subadarab rajta.

108 De mégiscsak a kutya a tanyai ember legkedvesebb állata. Ezek között is a puli} 9 Ezen kívül többféle kutya is van. Kisebb és nagyobb fajták egyaránt megtalálhatók a tanyán. Ott vannak a pulerok, ürgefogók, nyúlhajtók, lóelébe valók, kertőrzők, marhára vigyázók.

110 A kutyának az a szokása, hogy ha a gazdája elmegy a tanyából, szeretne vele menni. Most is, hogy kocsival kivonulunk a tanyából, mind utánunk erednek a házőrzők. A kocsi A kocsik igen különbözők lehetnek. A befogott lovak számát tekintve van négylovas,

111 kétlovas és féllovas kocsi.

112 Fajtájára nézve van igáskocsi, könnyű kocsi, süketkocsi, forspontos kocsi, lantkocsi Ui A süketkocsi

114 neve régebben betyárkocsi volt, mert rendszerint azok jártak ilyenen, akik valami rosszban törték a fejüket. Bognár- és kovácsmunka egyaránt remekbe készült azon, nem zörgött sem a lánca, sem a tengelye, sem a lőcsvasa. Nézzük meg a kocsit közelebbről. Elöl a csatlós ülésen foglal helyet az, aki a lovakat hajtja. Ha asszonyok is jönnek, azoknak hátul szénaülést készítenek." Az első ülést másképpen lóhajtó ülésnek

116 is nevezik. A gyerekek helye, ha kocsin viszik őket, az alcserényen van.

117 De az embernek előbb a vasfürhécre

us kell fölhágnia, hogy bejuthasson a kocsi belsejébe. A kocsi hátsó része a saroglya.

119 Ha valamit be akarnak vinni a városba, azt rendszerint ide teszik. Azért van letakarva egy kendővel, hogy ne lepje be a por a rejtett kincseket. A tarisznya és a kulacs korszaka már rég lejárt. Mindenféle étel, ital megfér az ülésládában.

120 Szalonnát, kenyeret, hideghúst