A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

együtt. - Éjjeli tolvajok ezért leginkább a tisztaszobát szokták kirabolni, vagyis hogy tanyai tolvajnyelven „kiásni". Továbbá itt őrzik a falon a szentelt gyertyákat

13 is, amiket innen-onnan vásárok alkalmával hoznak. Akad köztük olyan is, ami Szabadka alól való, az azért olyan tarka, mert rácos. A kisház, mely a konyha másik oldalán található, a család lakószobája. Persze csak télen, mert nyáron mindenki a szabadban van. Ennek a szobának legtekintélyesebb bútordarabja a búbos kemence. A konyhából fűtik, belül csak a meleget adja. Télen, ha hidegről jönnek be az emberek, a padkájára

14 ülnek, s ilyenkor igen alkalmasan melegíti a hátukat. A kuckó

15 a kemence oldalában a gyerekek lakása télen. Ha meleg a kemence, jobb alvóhelyet álmodni sem lehet, de ha hideg, bizony didereg ott is a gyerek, s ajánlatos neki rongyokkal kibélelni a fekvőhelyét. Ha több a gyerek, a padra

6 is jut belőlük. Ezt a zöldre festett karos deszkapadot kanapénak is hívják odakint. Itt alussza a gazda délutáni álmát, mely köznapokon csak egy fél óra, vasárnap azonban hosszabb is lehet. Vannak azután emberek, akik nem szeretnek az ágyban aludni, inkább a padon töltik az éjszakai nyugalom idejét is.

17 Pl. szőlőpásztor ember természete nem igen veszi be az ágyat. - Förgeteg János „célszerű szögény embör" ágya egyszerű ugyan, de neki mégis jó fekvés esik benne: „A tanyában van egy ágy

1 leterítve szépen subával, a fejtől van egy fanyereg, amelyet leborított a szűrrel. Ez így egészen jó párnaféle alkalmatosság és Förgeteg János meg van vele elégedve." — Ebben a szobában található továbbá a gondolkozószék}

9 is. Ez nem olyan ám, mint a többi közönséges szék. Nemcsak háta, hanem karfája is van. Díszes faragott holmi. Festett tulipánok, nefelejcsek, rózsák díszítik. Régiektől öröklött holmi ez, nem minden házban található már. De ahol megvan, ott a gazda ebben helyezkedik el ebéd után, vasárnaponként, míg a család többi tagjai az asztal köré telepednek, s ilyenkor beszélik meg a jövő heti otthoni munkákat. A konyha nem valami nagy terjedelmű helyiség. Középen foglal helyet benne a vastűzhely. Ebben csak télen főznek, mert nyáron az aratóknak szabad tűzön készítik a vacsorát, ebédre meg csak hideget esznek. A konyha előtti részen, melynek pitar a neve, áll a szekrény és a tálas. A tálas felső részén sorakoznak a tálak és tányérok. Cifra tányérok

20 ezek, tarka virágok vannak bennük, valamikor talán Dorozsmán vették őket. Itt találhatók a poharak is."

1 Ezek bizony nem mind egyformák, hanem ahány pohár, annyi féle. Szűz Mária poharában

22 beteg asszonyoknak szokás tyúkhúslevest vinni, akik nem tudnak maguknak főzni. A szép hasas bögréket Lukács"

3 néven nevezik. Ezeket borivásra használják. Ugyancsak az ereszét alól nyílik a kamra is. Tanyai embernek rendszerint nincs pincéje (mert vert falú háznak nem is lehet), hát még a borát is itt kénytelen tartani.

24 De nem is igazi jó bor az, amit kamrában tartanak. A csúfneve tekenyőben tartott bor. A kamra egyben a tanyai ember lomtára is. Itt tartja azt az sok ócska holmit, aminek már semmi hasznát sem veszi. Található itt még bőrszita is,

25 ami szintén igen régi jószág, ma már nem is használják, sokan talán arra sem emlékeznek már, hogy valaha is voltak ilyen eszközök. Hasonló régi találmány az ásztorkás zsák is.

26 Adjuk át a szót az írónak, ő pontosabban leírja nekünk, milyen is volt ez az ásztorkás zsák. „Ez olyan zsák, hogy külön teteje van neki, aztán nem madzaggal kötik be a száját,