A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

hanem korcra jár. Régi edény ez, kenyérnek való liszteket volt szokás benne tartani; azért volt teteje, hogy a por ne lepje, most azonban már a kamrából a tornácra kerülget, kukorica áll benne, vagy bab." Ezzel ki is merítettük a lakóházat, több helyiség benne egyszerű helyen nincs, hisz a közmondás is azt mondja, sok jó ember elfér kis helyen. Hosszú tanya 7 már jómódú embert jelent, az szokott időnként egy-egy szobát vagy kamrát ragasztani a házához. A ház oldala padkásán van építve, ezen a padkán

28 azután nagyon alkalmas ülés esik, ha reáér a tanyai ember az üldögélésre. Ha a ház homlokzatára cérnaguriga füzér

29 van akasztva, az azt jelenti, hogy ott varrógép van. Minél több a cérnaguriga, annál szorgalmasabbak a ház asszonyai. Manapság az udvart kerítéssel veszik közül. Néha be is festik a kerítést, sőt mióta a köcsögálló'

0 divatja elmúlt, a tejesköcsögöket is arra akasztják. A tanyaudvar rendszerint fás. A tanyavégben a nagy eperfa alatt van az ócska malomkő

31

, melyen nyáron étkeznek, de arra is nagyon alkalmas, hogy a gazda ünnep délután rajta vágja a jövőheti dohányt. A kopasz tanya

32 igen szomorú látvány. így nevezi a tanyai észjárás az olyan tanyát, melynek környékén a föld semmi fát nem enged megnőni. Az istállók, színek, ólak másik épületben találhatók. A tanyai ember legényfia rendszerint az istállóban alszik. Ez elővigyázatosság szempontjából történik, mert ezen a vidéken igen gyakoriak a lókötők. Az istálló ajtaját meg nem nagyon lehet bezárni, leginkább madzagra jár. Agya igen egyszerű. Négy karó a földbe verve, ezeken ismét egy pár karó. Rajtuk kukoricaszár, meg szalma. Ahol meg nincs, aki az istállóban aludjon, ott keresztvasat lakatolnak az ajtóra, ami alatt nem lehet a lopott lovat kivezetni.

33 A padláson sem igen lehet értékes dolgokat tartani, mert az is csak fakallantyúval záródik.

34 De a kaszát mégiscsak ott tartják téli időben. Ajánlatos a pengéjét kidugni a padlásablakon nem babonából, hanem hogy meg ne vágja a lábát, aki sötétben a padláson botorkál. Az állatok itatásához feltétlen szükség van kútra. Ez rendszerint gémeskút szokott lenni, de nagy ritkán még barlangkutat is lehet látni. Milyen ez a barlangkút?

35 „Nagy lyuk van a földben, de nem egyenest lefelé, hanem rézsút, hogy le lehet menni a fenekére, ahol összegyülemlik a föld árja." A gazda egyik büszkesége a tanya oldalán elterülő semlyék}

b [Inkább sömlyék. (A szerk.)] Szép selymes fű terem rajta, itt legelnek a lovak, csikók, borjúk, tehenek, s annyi füvet szoktak legelni, hogy szinte alig győzik reá inni a vizet. A tanya háta megett van a kacsák, libák birodalma. Itt a szikes földben kis tavacska

37 képződött, s itt lubickolnak a szárnyasok egész nap. Meg is híznak a vízben található békáktól alaposan. A viselet Miután így jól körülnéztünk, előkerül a tanya gazdája is. Jó meleg nyár lévén szellős kintvaló ruházatban van.

38 A lábán csizma, a keblén mellény, kalap a fején. Tanyai ember télen hord csizmát, májusban már nem állja a lábbelit, s csak akkor folyamodik ismét hozzá, mikor nem bírja a lába a forró homokot.

39 Egyébként a