A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

Én ezt a csoportosítást olyan változtatással követem, hogy mint legnagyobb egységeket a legáltalánosabb foglalkozásokat veszem, és ezeken belül térek ki a különböző tárgyi néprajzi kategóriákra. Legnagyobb egységekként veszem a tanyai emberek, gulyások, juhászok, kubikosok és vízből élő emberek életét. Ezeknek egyenként tárgyalom lakását, ruházatát, táplálékát és foglalkozásának eszközeit. Minden tárgyi néprajzi adatot Tömörkény munkáiból veszek, hogy melyik kötet melyik oldaláról, az hátul a jegyzetekben megtalálható. Tömörkény munkáit megjelenésük szerint római számmal jelöltem, a jegyzetben már csak ezek a számok szerepelnek 9 A legjobb tudomásom szerint Tömörkény műveinek ilyen szempontból való feldolgozásával még nem foglalkoztak. * Ha Tömörkény köteteit olvassuk, leggyakrabban a tanyai emberek világa fog megelevenedni előttünk. Ehhez a népcsoporthoz kapcsolják írónkat a legmelegebb szálak. Ha tehát az író nyomdokain elindulva akarjuk felkeresni a szegedi magyarokat, illik, hogy a tanyák világába látogassunk el legelőször. Ha Szegedet elhagyjuk, nem is kell olyan sokat gyalogolnunk, és már is feltűnnek innen is onnan is az eperfákkal, gyümölcsösökkel körülvett fehér tanyák. A módosabbja mellett büszke jegenyét ringat a szél. Ez arra is jó, hogy a városból hazatérő gazdának már messziről hirdesse, milyen idő van odakint. Ha nagy a szél, erősen ringatózik, csendes időben mozdulatlanul állnak a levelei. - Először talán egy épülő tanyát vegyünk szemügyre. Egyszerű ember maga építi a házát.

10 Nem is kell hozzá annyi minden, mint egy városi ház építéséhez, csak jó hosszú rudakra van szükség, sok deszkára és földre. A rudakat a földbe verik jó mélyen, a deszkákat reászögezik, s ami hely köztük marad, azt betöltik földdel. Jó erősen letapossák, ez lesz a fal. Ez a föld abból a jó sárga agyagból készül egy kis aprószalmával, vízzel meglocsolva, amit a vízpart szélén lehet találni korlátlan mennyiségben. Hordják is messze földre, a fazekasok is nagyok szeretik. Mikor azután jó magas már a fal, náddal befedik a tetejét, oldalára ajtót, ablakot csinálnak. Van, aki ezt is maga készíti, ha ügyesen tud bánni a szekercével, de leginkább készen veszik. Ezután sárral betapasztják, s most jön az asszonyok munkája. Bemeszelik az egész házat fehérre, kívül, belül. Kívül a fal aljára széles fekete csíkot húznak. Belül a meszelővel kék pettyeket raknak a falra, az ablak közét meg egészen kékre festik. Van, aki piros festéket is használ, de ez már rácos szokás, legtöbb helyen ez a három szín az uralkodó: fehér, fekete, kék. A tanyaház A tanyai ház beosztása egyszerű. Középen van a konyha, előtte a pitar. Mellette jobbra is, balra is egy-egy szoba." A tisztaszobában, melyet nagyháznak is neveznek, van a tanyai ember egész vagyona.

12 Ebben a szobában nem alszik senki. Az ágyban van a féltett ágynemű, a sok párna, dunna, finom fehér pehellyel megtömve. Ezek a gazdasszony legnagyobb büszkeségei, s bizony eltelik egy pár esztendő, míg össze tudja őket gyűjteni. Itt őrzik a ház felnőtt leányának ruháit, a mestergerendára akasztva. Itt találhatók a többi ünneplő öltönyök is, ünneplő kalapok és csizmák, meg az új suba. S ha pénze van a tanyai embernek, azt is itt tartja elrejtve az adókönyvvel