A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Banner János: Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban

Szeged tárgyi néprajza Tömörkény munkáiban BANNER JÁNOS (1888-1971) Bevezető Ha néprajzi irodalmunkban szegedi vonatkozású műveket keresünk, az első név amellyel a múlt század utolsó évtizedeiben találkozunk Kálmány Lajos neve. Az ő érdeklődése inkább a szellemi néprajz területén mozog, s háromkötetes munkája, mellyel Szegedet a néprajzi irodalomba bevezeti, szintén a néprajzi kutatásnak ebből az ágából való.

1 Összefoglaló munka Szeged népéről 1901-ben jelent meg Kovács János tollából, aki hatalmas munkájában Szeged tárgyi és szellemi néprajzának egész területét feldolgozza. Néprajzi folyóiratainkban bőségesen találunk szegedi vonatkozású cikkeket. Ezekben a cikkekben Cserzy Mihály, Bálint Sándor szegedi népszokásokat tárgyalnak,

3 Banner János, Bálint Sándor, Cserzy Mihály, Lakatos Károly és Cs. Sebestyén Károly Szeged vidékének tárgyi néprajzi érdekességeiről emlékeznek meg, Bálint Sándor és Ortutay Gyula pedig szegedi népdal- és mesegyüjtéssel foglalkoznak.

5 Ugyancsak Szeged újabb gyűjtésű népdalait foglalta össze egy kötetben Bálint Sándor 1933-ban.

6 A Képek hazánkból című földrajzi ifjúsági olvasókönyvben megjelent Banner Jánosnak egy cikke: Elet a szegedi tanyákon címmel. Az Ethnographia 1905. évfolyamában Herrmann Antal arra szólítja fel szépíróinkat, menjenek témáért a nép körébe, hisz onnan merítve sokkal életszerűbb történeteket vihetnének olvasóik elé. Mikor ez a cikk megjelent, már régen működött Szegeden egy kiváló író, aki a maga kultúrájával nem szégyellt visszamenni a néphez, kiemelni annak értékeit, s azt olvasói elé tárni való élet gyanánt. Ez az író Tömörkény István. Munkásságának területe a szépirodalmon kívül elsősorban a néprajz. Ö veti meg a szegedi múzeum néprajzi osztályának alapját. Néprajzi vonatkozású cikkei az Ethnographia és a Néprajzi Értesítő című folyóiratokban jelentek meg az előbb említett tárgykörökből. 7 De élő eleven kincsesháza a magyar néprajznak Tömörkény István minden munkája. Műveiben él Szeged vidékének néprajza, a száraz adatok élettel telnek meg, közelkerülnek hozzánk, s nem érezzük őket tudománynak, hanem egy darab valódi életnek. Dolgozatomban Tömörkény István munkáinak tárgyi néprajzi vonatkozású adatait igyekeztem összeszedni. Minden adatom az ö 13 elbeszéléses kötetéből való. Munkámban irányító elvnek tartottam A magyarság néprajza 1. kötetében megfogalmazott meghatározást: „Az élelemre, öltözetre, hajlékra, s a különféle ösfoglalkozásra vonatkozó tudnivalókat tárják elibénk a tárgyi néprajz egyes fejezetei."

8