A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)

Markos Gyöngyi: Adatok az apátfalvi gyermek 20. századi életéből

ezt nem engedte meg. Akkor még azt mondta az öregapa: Maj ha kaszálni tucc fiacskám, akkó ühecc, az asztalhonV

4, A közös tálból evés szokásának felbomlása után a gyerekek kaptak cserép, majd zománcozott tálkát, bögrét. Már a kisgyermekeknek is feladatuk volt vigyázni az edényeikre. A gyermekeknek kedveskedtek különböző süteményekkel: mézes süteménnyel, majd később piskótafélékkel. Kenyérsütéskor tejfölös lángost, zsíros bodagot készítettek; kalácstésztából madarat és szintén lángost. Disznóöléskor a gyermekek kapták a fület, a farkat, s a disznó „eszét", hogy okosodjanak. A kisgyermek fekvőhelye 1-2 éves koráig, vagy míg újszülött testvére ki nem szorította, a bölcső. Az Apátfalván a 20. század elején kialakult helyi bútorfestő stílust színében és mintázatában a bölcső is követte: világoskék alapon apró virágminták találhatók rajta. Az I. világháború után módosabb családok Apátfalván is vásároltak gyermekeik részére vessző babakocsit. Szegény, sok gyermekes családban teknőt is használtak bölcső helyett gyermekek fekvőhelyéül. A bölcsőből kikerült gyermek a vacokra vagy a kemence kuckójára került. A vacok a kemencepadka és az ágy végéhez deszkából házilag készített alvóhely, amelyen a nagyobb gyerekek éjjel, kisebbek nappal is pihentek. A deszkára egy szalmazsákot tettek, azt letakarták rongypokróccal. Nappal kiváló játszóhely volt. Sokgyermekes családban a gyerekek számára készítettek 4 keréken guruló alacsony ágyat. Alja és vége deszkából volt. Nappalra az ágy alá gurították, este lefekvéskor kihúzták a szoba közepére. Apátfalván toló volt a neve. Ahol nem volt más fekvőhely, ott a padra ágyaztak a gyerekeknek. A kisgyermeket anyja hetente egyszer, szombaton este fürdette fa mosóteknőben, háziszappannal. A haját is ekkor mosták meg. Ilyenkor cseréltek alsó és felsőruházatot. A bádog lavór az 1920-as években jelent meg. Napközben, ha a gyermek maszatos, apátfalvi szóhasználattal macatos volt, édesanyja vagy nagyanyja (szüle vagy dajka) a szájából eresztett vízzel mosta le a gyermek arcát és a köténye sarkával törölte meg. Nyáron a mosakodás és a tisztálkodás az udvaron vályúnál történt. A fogak ápolására nem szoktatták a kisgyermekeket. A fogak erősítésére édesgyökeret, csicsókát, sárgarépát rágtak. A kisgyermekek haját először egyéves korában vágták le. Hároméves korukig kislányoknak és kisfiúknak is fésűre fogva az anya vágta le. Úgy tartották, ha előbb vágják le, nem nő ki a gyermek haja. Iskoláskor előtt nem volt a lányoknak copfos hajviseletük. Öltözködés A kisgyermekek öltözete a 20. század elejéig egységes volt. Öt-hat éves korukig a fiúk és lányok ugyanazt viselték, ahogy Apátfalván mondták egy szőrbe jártak.

5 Ez az ubony, melynek Apátfalván ubon vagy zubony volt a neve. 4 Szigeti György M FM NA 906-85/29-30 5 Szigeti György M FM NA 906-85/2