A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Ethnographica 6. (Szeged, 2008)
Fodor Ferenc: Adatok a martonosi paprikatermesztés történetéhez
10. kép. A szütyűk szárítása. A szerző felvétele. A megszárított paprikát őrlés előtt átválogatják, a csumáját letörik, csipedik. Ezután ládába öntve, vagy a helyiség betonján összetapossák. Az így keletkezett zúzalékot kalapácsos darálóval megdarálják. Ezáltal apróbb féltermék kerül őrlésre, melyből az előírt finomságú őrleményt kevesebb felöntéssel (járattal) lehet előállítani. Az őrleményt nejlonzsákokban tárolják. Télen kerül a malomba. Martonoson az 1960-as években egyre többen vásároltak paprikamalmot. A malmot villanymotor hajtja, egy pár kővel dolgoznak. Ma kb. 8-10 ilyen malom működik a faluban. A felöntést, illetve az őrlést annyiszor ismételték meg, míg kívánt finomságot, illetve minőséget el nem érik. Általában négy'-ötször járatják le. A felöntés száma függ a féltermék finomságától, minőségétől, nedvességtartalmától, a bőr-mag arányától. Az őrlemény színe az őrléssel is befolyásolható. Az őrlésnél használatos adagolásnál vastagabban ráengedett őrlemény az erős súrlódástól felmelegszik. A paprika magjából származó olaj a bőrben levő festéket kioldja, az őrlemény sötétebb, pirosabb lesz. A feldolgozás technológiája nem egységes. A Sőreg családnál szedés után nem szütyűzik a paprikát, hanem prizmába öntve tárolják. Néhány napos utóérlelés után, helybeli lakatosok által készített paprikamosó gépbe rakják. A mosás után zúzógép aprítja a paprikát. A magot nagyméretű rostán keresztül távolítják el. A következő évre szükséges vetőmagot a padláson szárítják meg. A zúzalékot tunel rendszerű szárítóban szárítják.