Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

PROHÁSZKA Péter: Észrevételek Pannónia I és Valeria késő római és kora népvándorlás kori aranyérem forgalmához

MFMÉ - StudArch 12 (2011) 127-136 ÉSZREVÉTELEK PANNÓNIA I ÉS VALERIA KÉSŐ RÓMAI ÉS KORA NÉPVÁNDORLÁS KORI ARANYÉREM FORGALMÁHOZ PROHÁSZKA Péter A Dunántúl késő római és kora népvándorlás kori emlékanyagának sajátos részét jelentik azok a ró­mai, majd bizánci aranypénzek, melyek összegyűj­tésére és kiértékelésére eddig még nem került sor. 1 Ugyan a Római Birodalom nyugati tartományainak aranyérem-forgalmával több munkában is foglal­kozott Xavier Loriot, azonban gyűjtése nem volt teljes és sok esetben nem végezte el az érmek meg­határozását sem (LORIOT 1988; CALLU-LORIOT 1990; BRENET LORIOT 1992). E tanulmányban, ha nem is az összes pannóniai tartomány (Pannónia I, Pannó­nia II, Savia, Valeria), de a Dunántúlra eső Pannónia I és Valeria területén előkerült 4. és 5. századi római és bizánci aranypénz felvételére és elemzésére törekedtem. Amennyiben lehetőség volt rá, az érmeket a Roman Imperial Coinage (RIC) kötetei segítségével meghatároztam. Sajnos az esetek elég nagy számában csupán annyi adat állt a rendelkezésre, hogy melyik uralkodó arany­érme került elő, mégis az esetszám alapján a ver­dékkel kapcsolatban is vonhattam le következteté­seket. Az aranypénzek nyersanyaguknál fogva is kü­lönleges helyet foglaltak el a római pénzrendszer­ben. Az aureusnak hívott pénzt elsőként Julius Caesar verette nagyobb mennyiségben, azonban Augustus szabályozta elsőként a súlyát, melyet a római font 1/40-d részében, azaz körülbelül 8,18 grammban határozott meg (GÖBL 1978, 77). Ez a súly azonban fokozatosan csökkent és a 3. század köze­pén már csak a font 1/45-d részét, mintegy 7,27 grammot tett ki. A század második felére jellemző válságok sora ezt sem hagyta érintetlenül, amit az igen változó súlyban lehet a legjobban megfigyelni (GÖBL 1978. 77). Elsőként Diocletianus próbálta sza­bályozni súlyát, melyet 1/70-d fontban (5,45 g) adott meg, de végül I. Constantinus pénzreformja hozta létre azt a pénzegységet — a solidust —, mely a maga 4,54 grammjával több, mint félezer évig a kora középkori és középkori Európa arany­valutája volt (GÖBL 1978, 77). Míg a kora és középső császárkorban egy aureus értéke 25 denar, 100 sestertius, 200 dupondius és 400 as volt, addig a késő római és kora népvándorlás kori solidus vál­tóértékét az adott időszak gazdasági folyamatai ha­tározták meg (GÖBL 1978, 78, 161; KENT 1956, 190). Ugyan az aureusok a principatus idején a pénz­rendszer részévé váltak, de magas váltóértékük 25 denar — miatt az éremforgalomban nem ját­szottak szerepet. I. Theodosius a solidus magas ér­téke miatt 383-ban vezette be a tremissist, amely 1,51 gramm volt, a semissis (2,27 g) sokkal ritkáb­ban fordul elő (GÖBL 1978, 77). A császári kormányzat aranyat elsősorban a ka­tonaság, és a birodalom főtisztviselői számára ve­retett, illetve nagyobb összegű kiadások finanszíro­zására használta (KENT 1956, 192; LIND 2001, 44; KATSARI 2003; VONDROVEC 2007, 175). Ugyan a hét­köznapi kereskedelemben értékénél fogva nem na­gyon tudták felhasználni, azonban a Római Biroda­lom keleti kereskedelmében, ahol a különféle luxuscikkek (fűszerek, selyem stb.) könnyen szál­lítható ellentételezésére szolgált, fontos szerepett játszott (LIND 2001, 45). A 3. századtól kezdve szin­tén megfigyelhető, hogy a birodalom belső és kül­ső ellenségeivel szemben felfogadott barbár segéd­csapatok és katonák részben aranyban kapták zsoldjukat, amely tendencia a 4. század folyamán tovább erősödött. A folyamatosan kibocsátott aureusok, illetve solidusok mellett igen ritkán, de előfordulnak olyan aranyból készített érmek, me­lyek súlyukban és méretükben ezeknek többszörö­I E tanulmány az OTKA PD 84158 nyilvántartási számú pályázat támogatásával készült. Itt szeretném megköszönni Torbágyi Melinda (MNM). Vándor László (Göcseji Múzeum), Gaál Attila (Wosinsky Mór Múzeum) segítségét az anyag­gyűjtéshez, valamint Tóth Csaba (MNM) segítségét a tanulmányhoz tartozó térképek elkészítésében. 155

Next

/
Oldalképek
Tartalom