Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról
V. SZABÓ Gábor Már ekkor jól felismerhetőek voltak olyan pontok a lelőhelyen, ahol nagy koncentrációban kerültek elő bronztárgyak. Ilyen volt a lelőhely keleti partján, a temető déli oldala mentén húzódó kb. 30 x30 méteres folt és a tőle délre, a keleti part közepe táján található hasonló méretű leletsürűsödés. Az előbbiben egy ép és egy törött pengéjű tokosbalta, egy laposbalta, a már említett lemezkengyeles fibula és néhány öntőlepény töredéke, míg az utóbbiban bronzkés, tokosbalta, sarlók, kard és lándzsa töredékei, valamint fűrészek voltak a legkiemelkedőbb leleteink. A harmadik különösen gazdag térség a lelőhely délkeleti sarka volt, ahol többek közt egy ép tokosbaltát, két tokos vésőt és lószerszám-vereteket találtunk a műszeres kutatás során. Az egyik legmeglepőbb leletünk szintén a délkeleti sarokban került elő. Itt egymástól néhány méter távolságra egy kb. 4 méteres sugarú körön belül egy tömör markolatú kard pengéjének és markolatának 4, egyenlő méretűre törött darabjára bukkantunk (7. kép 10). A lelet környezetében egy 15x12 méteres négyszögben kézi erővel eltávolítottuk a talaj felső 5-10 cm-es vastagságú rétegét, de a kard hegye és markolatának vége nem lett meg (6. kép 2). A 2007-es leletmentés óta eltelt időszakban tovább folytattuk a szántott rétegekben elhelyezkedő bronztárgyak felgyűjtését. 2007-ben még egy alkalommal, 2008 és 2009 folyamán összesen négyszer, 2010-ben egyszer tértünk vissza a lelőhelyre és több mint 300 tárgyat és tárgytöredéket sikerült még találnunk és lokalizálnunk műszereinkkel. Annak ellenére, hogy 2007 nyarán aprólékosan átkutattuk a keleti partot, későbbi vizsgálataink során még számos nagyobb méretű ép tárgyat találtunk ezen a bronzban gazdag területen. Ezek közül kiemelkedik a 2009 augusztusában előkerült széles pengéjű tokosbalta és egy antennás markolatú kard felső harmada. Mindkét darab a keleti part kiemelkedő leletsűrűséget mutató középső részén került elő. A 2006-tól 2010 végéig eltelt időszakban összesen 1664 darab bronzkori fémtárgyat gyűjtöttünk össze a lelőhelyen. A ZÁRT KINCSEK ELŐKERÜLÉSI KÖRÜLMÉNYEIRŐL A 2006 és 2007-ben végzett munkánk során 2 bronztárgyakból és egy aranytárgyakból álló leletegyüttest sikerült megmentenünk és dokumentálnunk. 1. kincs A terepbejárás során 2006-ban felfedezett bronzkincs 19 darabját gyűjtöttük össze a learatott, betárcsázott napraforgóföld felszín közeli rétegeiből. A 2007-es hitelesítő ásatás az 1. bronzkincs szétszántott tárgyai fölé kialakított 20x20 méteres 3. kutatószelvény mélyítése során az együttes újabb tárgyait sikerült megtalálnunk és pozícionálnunk (4. kép 1). Ahogy egyre mélyebbre haladtunk, úgy egyre nagyobb tárgyak kerültek napvilágra: bronzsarlók pengetöredékei, egy derékszögben meghajlított pengéjű bronzkés és egy tokos véső, karperec töredékek, bronztű, bronzkarikák és bronzöntecs darabok — összesen több mint 30 tárgy 1 1 és tárgytöredék. 1 2 A gépi mélyítést egészen addig folytattuk, amíg ki nem rajzolódtak az ide beásott objektumok betöltésének körvonalai. Ezen a szinten kb. 45 cm mélységben, a szántás legalján, részben a már bolygatatlan, világos-barnás humuszban helyezkedett el egy Y-alakú bordával díszített tokosbalta. A tokosbalta környezetében egy félkör átmetszeti! bronzkarperec és egy tokos bronzeszköz töredéke került elő. Mivel ezek voltak a legmélyebben megtalált bronztárgyak, feltételeztük, hogy a kincs egykori magjának nyomára találtunk rá. A karperec mellett egy nagyobb edény darabjai hevertek, de a bolygatott rétegviszonyok miatt nem volt eldönthető, hogy ezek a szántás által ide húzott másodlagos helyzetű töredékek vagy a leletegyüttest eredetileg rejtő edény darabjai (3. kép 5). Mivel a leletegyüttes tárgyainak mindegyike a szántással és a talaj lazítózással feldúlt rétegből ke11 Az ekkor előkerült kisebb tárgyak esetében nem lehet biztosan eldönteni, hogy azok a bolygatott, zárt leletegyüttes darabjai-e. 12 A bronzleletek szóródásának iránya egybe esett a szürkéssárga altalajban kirajzolódó barázdanyomok irányával, egyértelműen utalva arra, hogy a leletegyüttest az egykori mélyszántás során bolygatták meg. 94
