Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

V. SZABÓ Gábor: Ahol a bronz terem... Előzetes jelentés a baks-temetőparti késő bronzkori lelőhelyen végzett fémkereső műszeres kutatásokról

Ahol a bronz terem. rült elő, nem lehetett a későbbiekben itt kirajzolódó késő bronzkori gödrök egyikéhez sem kötni őket.'

1 2. kincs 2007-ben a lelőhely keleti felületének szisztematikus fémkereső műszeres átvizsgálása során az l. kincstől északkeletre kb. 50-70 méterre kerültek elő a szántás által megbolygatott leletegyütteshez tartozó bronztárgyak. Közvetlenül a tarló szintje alatt sarlótöredékek, tokosbalták,

1

4 fürészlemezek összeillő töredékeit gyüjtöttük össze. A tárgyak nagyjából 15

x20 méteres felületen szóródtak, ezért további darabjaik megtalálásának céljából köréjük egy 20x20 méteres kutatószelvényt jelöltünk ki. A szelvény mélyítése során további bronztárgyakra, sarlók és fürészlemezek töredékeire, két öntőcsapra

1

5 valamint nyersanyag-rögök darabjaira bukkantunk. A tarló szintjétől az objektumok foltjainak jelentkezésének szintjéig összesen 53 darab bronztárgyat gyüjtöttünk össze (4. kép 2). 3. kincs Az 1. kincs körül kijelölt 3. szelvény gépi nyesése során, a bolygatatlan barnás humuszban előkerült tokosbaltától kb. 60 cm-re a fémkereső műszer karakteres hangot adott. A jelzett helyen egy kis kerek szondát mélyítettünk le, amelynek sarkában egy szájával lefelé fordult, kissé az oldalára dőlt, kihajló peremű edényt sikerült kibontanunk (5. kép 1). Az edény dokumentálása és felszedése után eltávolítottuk a benne lévő betöltést. Ekkor derült ki, hogy az edény alsó harmadában két csomóba összefűzve, 14 darab aranykarika volt elrejtve (5. kép 2). A két füzér az edényke aljában szorosan egymás mellett feküdt. Az egyik 8, a másik 6 darabból volt összefűzve. Mindkét füzér 1-1,2 cm átmérőjű karikákból állt. Egyetlen eltérő méretű darabja egy alig 0,3 cm átmérőjű kis karika, amely a 8 karikából álló füzér egy tagjára volt felfűzve (5. kép 3). Az aranytárgyakat tartalmazó agyagedényt nem tudtuk sem objektumhoz, sem más régészeti jelenséghez kötni. Az edény a mélyszántás és a talajlazító által átmozgatott réteg legalján került elő, objektumfoltok ezen a részen nem rajzolódtak ki. Körülötte 20-50 cm-re az 1. kincs különböző mélységekben elhelyezkedő bronztárgyai szóródtak szét. Ezek alapján az aranytárgyakat tartalmazó edényről nem dönthető el egyértelműen, hogy önállóan került-e elrejtésre, vagy az 1. kincs tárgyaival együtt lett deponálva és a bronztárgyakkal együtt a talajművelés mozdította el.

1

6 A LELŐHELYEN ELŐKERÜLT KERÁMIÁRÓL Azt már a terepbejárási anyagokból világosan lehetett látni (V. SZABÓ G. 1996, 11-21. kép), hogy a Baks-Temetőparton gyűjthető edénytöredékek a Gáva-kultúra jellegzetes típusai közé sorolhatók. A 2007-es ásatáson előkerült nagy mennyiségű kerámiaanyagban

1

7 a Gáva-kultúra fazekasságának szinte összes eddig ismert fonna és díszítésbeli sajátossága megjelenik.

1

8 13 Az 1. kincs köré mélyített szelvényben egy, az 1990-es években lefektetett MOL földgázvezeték árkának betöltése rajzolódott ki. Az árok mindkét oldalán — sőt egy esetben a foltjában is — kendtek elő bronztárgyak, főként sarlók töredékei. Nem tartható kizártnak, hogy az árok is bolygathatta az egykor ide elásott kincs. 14 Egy sarló nyele és vele összeillő pengéjének töredéke 20-25 cm-re, egy tokosbalta összeillő tokrésze és pengéje pedig egymástól 10 méteres távolságban került elő. 15 Az egvik öntőcsap egy törött pengéjű, kis tokosbalta tokrészébe volt beledugva. 16 A bronz- és aranytárgyak együttes deponálása nem tekinthető kivételes esetnek a késő bronzkor folyamán. A Kárpát-medence ilyen típusú együtteseihez lásd KACSÓ 2006. A baksi I. és 3. kincs összetartozásának lehetőségét a HaBI periódusra keltezett tóti/Táuteu <RO) depó összetétele és leletkontextusa támogatja a legmeggyőzőbben. A nyugat-erdélyi kincs nemcsak egykorú a baksi leletekkel, de összetételében is nagyfokú hasonlóságot mutat velük: a sarlókat, tokosbaltákat, fűrészeket, karpereceket, nyersanyagrögöket, egy kést és két gombot tartalmazó bronzlelet környezetében került elő egy kis agyagedény, amely 5 aranykarikát rejtett magában (PETRESCU-DÍMBOVIJA 1978, 145-146. Taf. 247B. 1-18, Taf. 248. 19-48). 17 A leletanyag restaurálása és selejtezése után a szegedi Móra Ferenc Múzeum gyűjteményébe összesen 1425 tételt, 4016 db kerámiatárgyat leltároztunk be a 2

OOS. 5.1-1425 leltári szám alatt. 18 Az alábbiakban csak illusztrálni szeretném a lelőhely kerámiaanyagának főbb vonásait, ezért az egyes típusok részletes párhuzamainak felsorolásától eltekintek. A Gáva-kultúra alföldi fazekasságát és az itt bemutatott típusok analógiáit — a 95