Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
PUSZTAI Tamás: Könnyűlovas harcos sírja a muhi csatából
PUSZTAI Tamás Vasból öntött, nyolcoldalú, csonka gúla alakú fejjel készült. A fej teteje rongált, alul nyolcoldalú köpünyúlvány látható rajta (2. kép 5). Ez a példány Egerből származik, pontosabb előkerülési körülményeit nem ismerjük. Leírókartonján Kalmár János 16. századi példányként határozta meg. Ezt a korhatározást épp a Mohi lelet alapján módosította Kovács S. Tibor a 13. századra. Kovács S. Tibor is a mohi lelet Nemzeti Múzeumban őrzött párhuzamára hivatkozik, amikor azt írja, hogy a kunok bejövetele előtt Magyarországon biztosan megjelent a buzogány. E korai buzogányok egyik változata lenne a már említett, a Magyar Nemzeti Múzeumban őrzött egri darab is (KOVÁCS S. 2010, 172-173, 94. kép). Kovács S. Tibor véleményét csak annyiban kell kiegészíteni, hogy ez a típus nem a kunok első beköltözése, hanem a kunok 1246-os beköltözése előtt jelent meg a Kárpát-medencében. Az 1246 előtti időszakból származó buzogányaink esetében bizonyosan számolhatunk besenyő közvetítéssel, de hogy a Mohiban is megtalált nyolcszög alakú buzogányokat ki használta a Kárpát-medencében, nem dönthető el. Elképzelhető, hogy ez a típus csak egy egészen igen rövid időszakban, az 1241 előtti évtizedben jelenhetett meg nálunk, és aztán el is tűnt. J A Mohi leletben található buzogánnyal rokon, zömében bronzból öntött buzogányfejek a 12-13. században, Iránban bukkantak fel (AL-SHARRAF 2002, 149, XII-4; BASHIR 2008, 246-247), de hasonló típusok a 11-13. század között a Mameluk Birodalomban is előfordultak (KOVÁCS S. 2010,172). A késtok merevítő: Az I. váz övén, a buzogány mögött egy késtok merevítő függött. A kés nem volt benne. Ez az eszköz a kés övre való felfüggesztésére szolgál. Elméleti rekonstrukcióját A. Rusu készítette el 2005-ben. Ő gyűjtötte össze e tárgytípus Kárpát-medencei párhuzamait is (RUSU 2005, 21, flg. 5-6). Mivel az ez idáig előkerült példányok nem sírleletekből származnak, a Mohi lelet az első, ahol egyértelműen meg lehet figyelni viselésének módját. A tarsoly mögött az övre akasztva viselték, Mohiban a jobb oldalon. Bőrrel vonták be, ebbe a bőrtokba helyezték a kést. A késtok merevítő használatának a szokása a Kárpát-medencéből ismert a 12-14. századból. Többnyire várakban került elő: Parádi Nándor a kácsi középkori torony feltárása során talált egy késtok merevítőt. Kard-, vagy tőrhüvely vázaként teszi (PARÁDI 1983, 19, 11. kép 5). A torony külső járószintjéről előkerült kerámia alapján a vár használatát Parádi Nándor a 12. század második fele és a 14. század első fele közötti időszakra teszi. Az abaújvári Árpád-kori ispánsági vár feltárásából, a sánclejtőről előkerült leletanyag között szintén volt egy késtok merevítő (GÁDOR-NOVÁKI 1980, 60, 74, vi. t. 13). Az Ipolydamásd-Zuvár ásatásán előkerült darabot Miklós Zsuzsa a 13. századra keltezte (MIKLÓS 1989, 191, 5. kép 2). Ismertek azonban késtok merevítők településásatásokból is. Leletünk legjobb és legközelebbi párhuzama Leszih Andor 1936-os mohi feltárásaiból származik 11 1 (ÉRI BÁLINT 1959, 39, XXI. t. 9). Az Árpád-kori Kána falu feltárásain előkerült példányok 1241 előttre keltezhetők. Ezek valamivel rövidebbek (16-22 cm), mint a Mohi darab (TEREI HORVÁTH 2008, 165; HORVÁTHTEREI 2009, 112). Az Érmellékről, Kaplony-Királyföldek (Cápleni-Királyföldek/Ro) lelőhelyről közöl Romát Sándor egy 11. század végére, 12. század közepére keltezett leletegyüttest, amely valószínűleg egy félig földbe mélyített épülethez tartozhatott. Az itt előkerült leletek között egy igen rossz állapotú vastárgy is található. A leletanyag leírásában fogóként szereplő tárgyat (ROMÁT 2009, 160-161) formája, mérete alapján késtok merevítőként is meghatározhatjuk (ROMÁT 2009, 167, ív. t. l). Ez a tárgy tehát a 13. század előtt kerülhetett földbe. Szintén korai, 12. század 2. fele - 13. század közötti az Alexander Ruttkay által Hubafalváról/ Hubiná (Sk) közölt példány (RUTTKAY 1976, 295-297, Abb. 34/2). Bulgária területéről Strymenből is ismert egy darab. Ennek a hossza megegyezik a mohi leletével, 27 cm (KURNATOWSKA 1973, 95, 2. kép 9). A kelet-európai steppe 13. századi leletanyagában viszont sem Anatolij Nyikolaevics Kirpichnikov, sem German Alekszejevics Fedorov-Davidov nem ír erről a tárgytípusról (FEDOROV-DAVIDOV 1966; KIRPICHNIKOV 1973). Fenti adatok alapján a hasonló merevítőkkel készült késtokok viselésének szokása a Kárpát-medencében a 12. századtól már bizonyosan ismert volt. 9 Boldog Zoltán — aki szíves közlése alapján maga is talált egy hasonló buzogányt — hívta föl figyelmemet e tárgytípus keleti párhuzamaira. 10 A Leszih-féle ásatáson előkerült késtok merevítő h. : 26 cm. HOMLtsz.: 53.1006.22. A közelebbi lelőkörülményekről—sírlelet/szórványlelet(?) — nem tudunk. 632
