Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)
Bendegúz TOBIAS: Avar kori tarsolyzárók a Kárpát-medencében
Bendegúz TOBIAS Ennek a csoportnak legtöbb darabja bronz, kivéve a Szeged-Fehértó B 78. és Hajós-Cifrahegy 123. sírból szánnazó csontból készített tarsolyzárókat. Említésre érdemes még a Budapest, CsepelHáros 40. sírjából származó „tarsolyzáró", melynek plasztikus középtagján egy kisebb bemélyedés található. Lehet, hogy ebben az esetben is egy római kori tárgyat alakítottak át tarsolyzáróvá. lb típus (3. kép B) Ezek a tarsolyzárók kivétel nélkül csontból készültek. Az átfúrt végek kerekek, középső részük egyenesen kidolgozott. Kizárólag férfi sírok mellékletei, mindig a medence bal felén kerülnek elő. Elsősorban a Kárpát-medence északi felén terjedtek el a kora és közép avar korban (2. kép 2). A Kárpát-medencén kívül Pjatigorsk (RUS) környékéről ismerünk egy hasonló darabot (RUNIC 1979, 243 8. kép 14). lc típus (4. kép) A csoport példányai négyszögletesek és csontból valók. Végeik lekerekítettek vagy négyszögletesek. Végződésük formája alapján a típus esetleg tovább finomítható. A Kölked-Feketekapu A 523. és Halimba-Belátó domb 469. női sírok kivételével a többi tarsolyzárót férfisírban találtak. A 6. századból a Jakovo-i gepida temetőből ismerünk egy ilyen tarsolyzárót (DIMITRIJEVIC 1960, 10-11, 3. tab. 14). A 2. férfisírban a jobb lábszárcsont táján feküdt és mivel közelében 12 nyílhegyet is találtak, tegezzáróként határozták meg. Lehet, hogy a csoport eredetét a gepida települési területen belül kell keresnünk. ld típus (5. kép A) Ez a csoport az lc típushoz hasonló. Mindegyik darab négyszögletes, lekerekített végekkel, de valamivel kisebbek, mint az lc típushoz tartozó példányok. A Szeged-Fehértó A 38. és a Felgyő, Ürmös-tanya 108. sírból származó tarsolyzárók annyiban térnek el az a 1. típusú daraboktól, hogy három lyukkal vannak ellátva. Ráadásul elképzelhető, hogy a felgyői „tarsolyzár" eredetileg egy csontfésü része volt és csak másodlagosan lett felhasználva. A többi két darab töredékes, ezért nem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy eredetileg ezeken is három lyuk volt. le típus (5. kép B) Eddig csak az Aradac-Mecka III. sírból származó tarsolyzár tartozik ehhez a „csoporthoz". A középtag peremén két markáns háromszög alakú dudor van. lf típus (5. kép C) Ezek a csontból készített tarsolyzárók pontkörös díszítésüek, alakjuk az lc típusra hasonlít. A Kárpát-medencében eddig főleg Csongrád megyéből kerültek elő (2. kép 3). A Kárpát-medencén kívül több mind hatvan darabot ismerünk a Földközi-tenger és Fekete-tenger tájékáról. 5 A legkorábbi darabok a 6. századra keltezhetők, de még a 8. század második felében is előfordulhatnak (SMITH-DAY 1989, 118, 62. Tab. 6; FIEDLER 1992, 52-55). Nagyon valószínű, hogy a Kárpát-medencei avar kori darabok eredetileg bizánci tarsolyzárók voltak. Formájuk alapján feltételezhető, hogy az lb típusú tarsolyzárók ezek Kárpát-medencében készített utánzatai. A bizánci darabokkal ellentétben hoszszabbak és nincsenek díszítve. Amint azt a használati nyomok mutatják, ezeket a tarsolyzárókat a legtöbb esetben függőlegesen viselték a szíjakon (UENZE 1992, 194-195, 16. kép). lg típus (5. kép D) Az egyik oldala egyenes, a másikon bemélyedés vagy háromszög alakú dudor található. Formája alapján elképzelhető, hogy vízszintesen viselték. Csak a környei 17. sírból származó darab felületét díszítik rákarcolt három- és négyszögek. Mindegyik példány férfi sírból származik. A típus fő elterjedési területe a Duna-Tisza köze. lh típus (5. kép E) A típushoz sorolt tarsolyzárók középtagja kiszélesedik, végeik egyenesen záródnak. A Holiare-i és a Komárno-i (SK) darabok csontból vannak. A Jutas-Seredomb I 165. sírból származó tarsolyzár anyaga bronz, de hasonló formája miatt mégis ebbe a csoportba tartozik. Eredetileg Meroving-kori lószerszámveret volt, amit újra felhasználtak.' 1 Mivel a két végén lévő lyukak átmérője kicsi, kétséges, hogy tényleg tarsolyzáróként használták. Elképzelhető, hogy tarsolymerevítőként szolgált, vagyis funkció nélkül csak szíjra húzták, mint a GredingGroßhöbing-i tarsoly esetében egy két helyen át5 Bendegúz Tobias: Late Roman Bone Pouch Fasteners in the Mediterranean Area. Kézirat. 6 A Meroving-kori lószerszám veretekhez lásd: OEXLE 1992. 167. Tab. 4-5. 280