Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

Bendegúz TOBIAS: Avar kori tarsolyzárók a Kárpát-medencében

Bendegúz TOBIAS Ennek a csoportnak legtöbb darabja bronz, ki­véve a Szeged-Fehértó B 78. és Hajós-Cifrahegy 123. sírból szánnazó csontból készített tarsolyzáró­kat. Említésre érdemes még a Budapest, Csepel­Háros 40. sírjából származó „tarsolyzáró", mely­nek plasztikus középtagján egy kisebb bemélyedés található. Lehet, hogy ebben az esetben is egy ró­mai kori tárgyat alakítottak át tarsolyzáróvá. lb típus (3. kép B) Ezek a tarsolyzárók kivétel nélkül csontból ké­szültek. Az átfúrt végek kerekek, középső részük egyenesen kidolgozott. Kizárólag férfi sírok mel­lékletei, mindig a medence bal felén kerülnek elő. Elsősorban a Kárpát-medence északi felén terjed­tek el a kora és közép avar korban (2. kép 2). A Kárpát-medencén kívül Pjatigorsk (RUS) környé­kéről ismerünk egy hasonló darabot (RUNIC 1979, 243 8. kép 14). lc típus (4. kép) A csoport példányai négyszögletesek és csont­ból valók. Végeik lekerekítettek vagy négyszögle­tesek. Végződésük formája alapján a típus esetleg tovább finomítható. A Kölked-Feketekapu A 523. és Halimba-Belátó domb 469. női sírok kivételével a többi tarsolyzárót férfisírban találtak. A 6. századból a Jakovo-i gepida temetőből is­merünk egy ilyen tarsolyzárót (DIMITRIJEVIC 1960, 10-11, 3. tab. 14). A 2. férfisírban a jobb lábszárcsont táján feküdt és mivel közelében 12 nyílhegyet is ta­láltak, tegezzáróként határozták meg. Lehet, hogy a csoport eredetét a gepida települési területen be­lül kell keresnünk. ld típus (5. kép A) Ez a csoport az lc típushoz hasonló. Mindegyik darab négyszögletes, lekerekített végekkel, de va­lamivel kisebbek, mint az lc típushoz tartozó pél­dányok. A Szeged-Fehértó A 38. és a Felgyő, Ürmös-tanya 108. sírból származó tarsolyzárók annyiban térnek el az a 1. típusú daraboktól, hogy három lyukkal vannak ellátva. Ráadásul elképzel­hető, hogy a felgyői „tarsolyzár" eredetileg egy csontfésü része volt és csak másodlagosan lett fel­használva. A többi két darab töredékes, ezért nem lehet biztonsággal kijelenteni, hogy eredetileg eze­ken is három lyuk volt. le típus (5. kép B) Eddig csak az Aradac-Mecka III. sírból szárma­zó tarsolyzár tartozik ehhez a „csoporthoz". A kö­zéptag peremén két markáns háromszög alakú du­dor van. lf típus (5. kép C) Ezek a csontból készített tarsolyzárók pontkö­rös díszítésüek, alakjuk az lc típusra hasonlít. A Kárpát-medencében eddig főleg Csongrád megyé­ből kerültek elő (2. kép 3). A Kárpát-medencén kí­vül több mind hatvan darabot ismerünk a Földkö­zi-tenger és Fekete-tenger tájékáról. 5 A legkorábbi darabok a 6. századra keltezhetők, de még a 8. szá­zad második felében is előfordulhatnak (SMITH-DAY 1989, 118, 62. Tab. 6; FIEDLER 1992, 52-55). Nagyon valószínű, hogy a Kárpát-medencei avar kori darabok eredetileg bizánci tarsolyzárók voltak. Formájuk alapján feltételezhető, hogy az lb típusú tarsolyzárók ezek Kárpát-medencében készített utánzatai. A bizánci darabokkal ellentétben hosz­szabbak és nincsenek díszítve. Amint azt a használati nyomok mutatják, ezeket a tarsolyzárókat a legtöbb esetben függőlegesen vi­selték a szíjakon (UENZE 1992, 194-195, 16. kép). lg típus (5. kép D) Az egyik oldala egyenes, a másikon bemélye­dés vagy háromszög alakú dudor található. Formá­ja alapján elképzelhető, hogy vízszintesen viselték. Csak a környei 17. sírból származó darab felületét díszítik rákarcolt három- és négyszögek. Mind­egyik példány férfi sírból származik. A típus fő el­terjedési területe a Duna-Tisza köze. lh típus (5. kép E) A típushoz sorolt tarsolyzárók középtagja kiszé­lesedik, végeik egyenesen záródnak. A Holiare-i és a Komárno-i (SK) darabok csontból vannak. A Jutas-Seredomb I 165. sírból származó tarsolyzár anyaga bronz, de hasonló formája miatt mégis ebbe a csoportba tartozik. Eredetileg Meroving-kori ló­szerszámveret volt, amit újra felhasználtak.' 1 Mivel a két végén lévő lyukak átmérője kicsi, kétséges, hogy tényleg tarsolyzáróként használták. Elképzel­hető, hogy tarsolymerevítőként szolgált, vagyis funkció nélkül csak szíjra húzták, mint a Greding­Großhöbing-i tarsoly esetében egy két helyen át­5 Bendegúz Tobias: Late Roman Bone Pouch Fasteners in the Mediterranean Area. Kézirat. 6 A Meroving-kori lószerszám veretekhez lásd: OEXLE 1992. 167. Tab. 4-5. 280

Next

/
Oldalképek
Tartalom