Anders Alexandra – Lőrinczy Gábor szerk.: A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve: Studia Archaeologica 12. (Szeged, 2011)

KISS Gábor: Adatok Szentkirály helységneveinkhez

KISS Gábor építeni. (...) Midőn szerzetesek kíséretében megyéjét látogatta a püspök, hogy felszentelje azoknak sírkertjeit, akik templomot akartak építeni, úgy fogadtcik őket, mint a jeleket és csodákat tevő szent apostolokat. " (LEGENDÁK 1997, 98; LEGENDÁK 2001, 78.). Szentkirály falu a tatárjárás idején néptelenedett el. „ 1354-ben mint üresen álló birtokot adományozta Nagy Lajos király egy kun nemes családnak - Bőcsör fia Péter kunnak és fiainak, Miklósnak és Jánosnak, valamint unokatestvéreinek, Kabak fia Baramuknak és Wezteg fia Gálnak — azzal a feltétellel, hogy ott megtelepednek és keresztény szokás szerint élnek. " Ám, hogy a tatárjárás nyomán néptelenné vált Szentkirályon már a birtokadományozást megelőzően is éltek kunok, azt a Felsőszentkirály pusztán 1934-ben feltárt 13. századi pogány kun főember sírja bizonyítja (PÁLÓCZI 1996, 9-10). Csepreg-Szentkirály, Szent István király-plébániatemplom (egykor Sopron vármegye, ma Vas megye) A Csepreg határába eső Szentkirályi malom dombján 1990-1991-ben leletmentő ásatás keretében Sosztarits Ottó egy középkori templomot és hozzá tartozó temetőrészietet hozott napvilágra. Répce folyó keleti oldalán emelkedő dombon egy korábbi római villa romjai felett feltárt és már korábban tejesen kitermelt alapozás árkai egy egyhajós, félkörös szentéllyel záródó románkori templomot mutattak (1. kép 6), amelynek az előkerült egyetlen építészeti tagozat — egy idomtéglatöredék — alapján gótikus periódusa is volt. " (SM RA 1227-97; továbbá: SOSZTARITS 2002). „A helynév és az oklevelek alapján az először 1476-ban említett templom patrocíniuma Szent István volt. A körülötte feltárt 187 sír részben a templomépítést megelőző, itt elterülő soros köznépi temetőhöz, részben már a templom sírkertjéhez tartozott. A több rétegben előkerült sírok, illetve a bennük feltárt leletek alapján a soros sírmező valamikor a 11-12. század fordulóján alakult át templomkörüli temetővé, tehát a templom ebben az időben épült fel. Keltezésünket még egy további adat is megerősíti. A középkori oklevelekben a közeli Szakony falu temploma a szentkirályi templom filiájaként szerepel. Ily módon a kb. 3 kilométer távolságban, 197l-ben feltárt Szakony-Tsz. majori soros temető használatának 1080 körüli időre keltezett megszűnte (GÖMÖRI 1984) szintén a szentkirályi templom felépülésével hozható kapcsolatba. " (KISS 2000, 71-72: további irodalommal; továbbá: KISS 2000a, 25-33). Az előbbieknél már jóval bizonytalanabb adatok állnak rendelkezésünkre az alábbi Szentkirály helységekben állt templomok esetében: Szombathely-Szentkirály, Szent Istx'án király-plébániatemplom (Vas megye) 1875 körül a Szombathely melletti Szentkirály falu régi plébániatemplomának bontásakor, a kapu fölötti téglaáthidalásból egy gyönyörűen faragott fehér márvány kapuívmezőt emeltek ki (2. kép 1). A művészettörténeti elemzés szerint Krisztust és a két donátort ábrázoló faragvány 1230 körül készült. Varsányi János 1842-ben készült rajzának tanúsága szerint azonban akkor már nem eredeti helyén volt, azaz nem tartozott a középkori építészeti szerkezethez. „Eredeti környezetének lokalizálása éppen ezért némileg bizonytalan. " (TAKÁCS 1994, további irodalommal). Birtoktörténeti adatok alapján talán joggal vethető fel, hogy a darab esetleg a Hermán nemzetség Gyöngyös-patak melletti birtokán épült (Gyöngyöshermán) magánegyháza (esetleg kisebb nemzetségi monostora) számára készült. A kérdés régészeti vizsgálatára, a mai temetőben álló új templomépület alapjainak kutatására a közeljövőben aligha lesz mód. A krónikák szerint a Hennán nemzetség német eredetű öse Gizella kíséretében érkezett Magyarországra és eredetileg Nürnbergből származott (KARÁCSONYI 1900, 617). Érkezésük ideje a jelenlegi felfogás szerint inkább a 12. század elején történhetett (MNL 9, 400 — Hennán). Karácsonyi János birtoktörténeti adatok alapján azonban alighanem joggal feltételezte, hogy: ,,A Héder nemzetségnél mindenesetre előbb költözött hazánkba, mert az ország határától beljebb mint a [1142-1146 körül érkezett] Héder nem, a Gyöngyös patak mentén, Szombathely közelében kapott a királytól szállást. Szombathelytől keletre áll a kis Hermán falu, a nemzetségnév hív fenntartója." (KARÁCSONYI 1900, 618) Mai neve Gyöngyöshermán, Szombathely része. A Szentkirály templomot tehát vagy a Hermán nem tagjai építették a birtokba kerülésüket követő években, vagy már a birtokkal együtt a királytól kapták annak nemrégen emelt épületét. A templomból megmaradt egyetlen kőfaragványnak aligha van e kérdésben keltező értéke, hiszen az már csak annak egyik — alighanem a Hennán nem fénykorának idejében történt — átépítéséből szánnazhat. 616